Van még rajtam kivül akkora hülye, aki engedte, hogy a szülei válasszanak fakultációt, majd egyetemet?!

Kérdező, sajnos nem, sok más ember is önsorsrontó életet él.

#1, az tök más, ha te kérsz segítséget abban, hogy az általad jónak tartott lehetőségek közül javasoljanak. Az nem erőszakos beleugatás, mint amiről ez a kérdés szól.

Nagyon sokféle helyzet létezik, olyanis, mint a tiéd, de igaza van annak a válaszolónak, aki azt írta, hogy mindig van választásod, ha 16-18 évesen kevésbé, akkor most felnőttként már mindenképpen. Igen, ez azzal jár, hogy akkor diákmunka, vagy rendes munka az egyetem mellett, és otthonról elköltözés. De van választás, csak vannak, akiket a szülei annyira betegesen sokáig tartanak gyerek-státuszban, hogy az önállósodás ilyen radikális formája a számukra tényleg elképzelhetetlen.

Ugyanakkor én meg például azért neheztelek a szüleimre, mert teljesen rám bízták a döntést a pályaválasztásban, miközben én személy szerint akkor még erre a döntésre éretlen és tájékozatlan, tudatlan voltam. Nem tájékoztattak, nem beszéltünk szempontokról, hogy például a későbbi családomra nézve majd milyen áldozatokkal jár az a hivatás, amit választani készülök, és most 40 éves fejjel, két kisgyerekkel a család és az egész embert kívánó hivatásom között őrlődve gondolkodom az átképzési lehetőségeimen.

Nagyon nagyra tartom azokat a fiatalokat, akik már 18 évesen tudják, mit akarnak, és arra biztatom őket mindenképpen, hogy ebben az esetben álljanak is ki magukért!