Ettől lehetek önbizalomhiányos? Vagy mitől lenne?

Sajnos én sem kaptam apámtól soha egy büdös jó szót, rosszat annál inkább. Sportot űzött a becsmérlésemből, megalázásomból. Ráadásul nálam halmozottan jöttek a gondok, a külsőm mindig is visszataszító volt, az iskolában is mindig kirekesztett voltam.

A mai napig önbizalomhiányos vagyok, de szó szerint zéró önbizalmam van.

Majdhogynem ugyanez van nálam....Önbizalom nulla. Nekem az egész családom ilyen volt. Iskolában is mindig kirekesztettek, csúfoltak, otthon vagy nem törődtek velem vagy szídtak..

Eljöttem otthonról, adok magamra (suliban kicsit slampos voltam és volt rajtam némi felesleg, félénk is voltam).

Nem tudom mit csináljak, hiába adok magamra, ruhailag, alkatilag, haj, stb., és dicsérnek milyen szép, és csinos vagyok..

Nem hiszem el..A jót nem hiszem el, hanem csak azt mondom magamban ''jól van''. A rosszat előbb hiszem el.

Ha megdicsérnek, az jut eszembe, a családom miért nem ismer el engem?? Mondom nekik ebben meg abban milyen jó vagyok és elismerik, nem reagálnak semmit vagy csak félszavakkal..

Utálom magam. Mindent próbáltam növeljem önbizalmam, nem megy. Rosszul érzem magam, depis vagyok.

Szerintem menekülj faterodtól és járj szakemberhez hogy feldolgozd, ez nem fog magától évek múlva sem elmúlni, tudom.

Én is mennék csak még nem találtam megfelelő szakembert.