Neked megváltozott a kapcsolatod apukáddal, mikor megtudtad, hogy csalta anyukádat?

Igen. Megváltozott. Többé nem tudtam ugyanúgy nézni rá.

Nem nagyon tudsz mit tenni. Megtörtént.

Ez van. Ettől még szeretheted, de mindig ott lesz mostmár ez a gondolat. Mit tett.

Becsülendő, hogy legalább utólag őszinte volt.

Természetes, amit érzel, de az is természetes, hogy azért megfordul a fejedben, ha elgondolkozol rajta, hogy ez teljesen jó-e így.

Ugyanis az érmének két oldala van.

Az egyik, hogy az apád nagyon csúnya dolgot művelt, és megbántott valakit, akit szintén szeretsz, anyádat.

A másik oldal viszont az, hogy ha egy megromlott házasság és a kialakult viszonyok ellenére téged szeret és normális veled, akkor ki lehet valamennyire zárni az anyád és apád konfliktusát és enélkül értékelni őt. A házasság, a párkapcsolati problémák és az ekörül kialakult gondok két emberre tartoznak, még akkor is, ha erről tud vagy beleavatkozik más is.

Én hosszú éveken át szívtam otthon, kitéve szüleim állandó konfliktusának, ráadásul sajnos anyámmal én sem jöttem ki jól, a mai napig rettenet idegesítő számomra, neki csak az a fontos, hogy neki jó legyen, és ezt erőszakosan érvényesíti mindenki kárára. Ha a másiknak valami rossz, ami neki jó, csak erőlteti. Vele házasságban élni... én már rég kiugrottam volna az ablakon. Úgyhogy amikor véletlenül kiderült, hogy apámnak viszonya van valakivel, szinte megértettem, hogy ő eddig miért nem vetette magát a vonat elé...

Viszont az, hogy édesapád a saját lelkiismeretének könnyítésére az édesanyád HELYETT Veled osztja meg ezt, az egy apától elég gusztustalan sajnos. Titkot bízni valakire csak azért, mert nincs elég akaratereje megőrizni azt, már önmagában nem tisztességes. De ehhez még jön egy rakás pszichológiai tényező, amiért nagyon egészségtelen, ha az egyik szülő ilyen szituációba kényszeríti a gyerekét, nem csoda, hogy rosszul érzed magad, hiszen az, hogy ezt elárulja neked, ez egyfajta cinkosságra kényszerítés. "Őrizzük együtt az én sötét titkomat anyád előtt..." Ha a Te érdekeidet nézzük, akkor ez a tett jóval rombolóbb, mint maga a titok mibenléte és ezzel kerül ő a legmesszebb a mintaapuka fogalmától, hogy ennek szolgáltat ki Téged.

Szülőknek még a már felnőtt gyerekeiket sem szabad ilyenbe belevonni. A problémáikat a saját szintjükön, a saját generációjukhoz tartozó emberekkel kell megoldaniuk, ha ebben a gyerekeiket hívják "segítségül", az súlyos teher a fiatalabb generációnak és komoly, a felnőtt életre is kiható lelki törést okozhat. De még így is a legsérülékenyebb kombináció, ha apa-lánya viszonyról van szó, nagyon-nagyon etikátlan, hogy Téged használt fel. Jó lenne, ha beszélnél az érzéseidről édesapádnak. Fontos, hogy ne azt mondd, hogy micsoda egy suttyó és hogy értékét vesztette a szemedben, hanem azt, hogy ez neked nagyon nehéz információ és nagyon nagy tehernek érzed, tehetetlennek, magárahagyottnak érzed magad, úgy érzed, erődet meghaladja, nem tudod kezelni satöbbi. Vegye le rólad legalább azt a terhet, hogy titokként kelljen hordoznod.