Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Hogyan tudnám túltenni magam az apámmal kapcsolatos bűntudaton (aki alkesz)?

Szóval az apám alkoholista, mindig is az volt, csak a szerelem vak, és anya vele maradt, illetve anno, fiatalkorában még nem volt ennyire alkesz, csak "néha" nagyon a pohár fenekére nézett (mint sok fiatal ma is), így nem tűnt fel anyának, hogy mekkora a baj. 3-an vagyunk testvérek, a bátyánk és én az ikertesómmal. Az én és ikertesóm születése után pár évvel kezdett el elzülleni lassan, fokozatosan, annak ellenére, hogy anya megcsinált minden házimunkát és minket is teljesen ellátott, gyakorlatilag apám elé volt rakva minden, a kisujját sem kellett mozdítania. Ott tartunk ma már, hogy az elmúlt pár évben kialakult az, hogy hetente 1x fürdik, és még alsót sem cserél, egy hétig ugyanabban az alsóban és zokniban jár. Fogat mosni egyáltalán nem szokott, állandóan szívja az orrát, rá kell szólni, hogy fújja ki, étkezésnél szürcsöl, csukott szájjal csámcsog.

Nem bántott minket soha fizikailag, de lelkileg viszont igen. Gyerekként nem tűnt fel, hogy iszik (ugye 4-5 évesen hogy is foghattuk volna fel a testvéreimmel), viszont nagyon apás voltam, és éjszakákat sírtam át rendszeresen, mert ő nem volt otthon - anya azt mondta hogy dolgozni van (mi mást mondhat az ember egy 4 évesnek?), majd jön, de valójában inni volt mindig (akkoriban anyagi gondjaink lettek, ezért anya nem tudott elválni 3 kisgyerekkel). Aztán 8-12 éves kornunk körül már kezdett feltűnni, de manipulált minket, és "nem engedtük" anyának, hogy elváljon, mindig megsajnáltuk, hittünk neki, hogy változtatni fog. Ahogy még idősebbek lettünk, már teljesen realizálódott bennünk, hogy mit csinál - így konkrétan csak itt él mellettünk, mint egy lakótárs. Itt él, itt eszik, alszik, de egyikőnk sem foglalkozik vele, kerüljük, amennyire csak lehet. Én emiatt nagyon nagy bűntudatot érzek, holott tudom, hogy rászolgált, és rá is szolgál, hiába bír ki kivételesen 1 hónapot pia nélkül. Igazából még ha le is tenné az alkoholt, akkor se tudnék valószínűleg normálisan viselkedni, apaként tekinteni rá, elvégre sosem volt az. Nem tudom, hogy mit kezdjek ezzel a lelkiismeretfurdalással. Sokáig az apa-képem egy nagy űr volt, de az utóbbi 5-6 évben a bátyám kezdett el ebben az apa-képben megjelenni, mert mióta munkába állt, aztóta próbál rólam, a másik tesómról és anyáról kicsit gondoskodni, programokra vinni minket, ilyesmi.

Én is már egyetemre járok, és keveset vagyok itthon - míg anyával heti 2-3x is beszélek, az soha nem jut eszembe, hogy apát felhívjam. Amikor hazajövök, akkor is próbálom kerülni, alig beszélek vele - egyszerűen nem tudok normális szemmel nézni rá.

Többször kértük már, hogy menjen el, mert nekünk ez nem kell, de nem csinál semmit, az ilyen esetek után napokig "meghúzza magát", csak nagyon minimálisan kommunikál bármelyikőnkkel, aztán szép lassan elkezd egyre jobban "közeledni" felénk, próbál jobban beszélgetni, mintha mi sem történt volna, végül megint úgy jár-kel a házban, mintha tényleg nem próbáltuk volna elküldeni a fenébe x nappal ezelőtt. Én nem is értem, hogy hogy képes úgy itt élni velünk, hogy tudja, nem szívesen látjuk itt. Azt is mondtuk már neki, hogy adjuk el a házat, és a pénz fele nyilván az övé, de nem, neki nem kell a pénz, nem fogja eladni a házat amit nekünk dolgozott össze - amit valójában ANYA dolgozott össze nekünk, mert apa mindig piálni járt, és anya festett, betonozott, ha anya nem b*szogatta apát, apa semmit sem csinált a házon.


A lényeg az, hogy bűntudatom van amiatt, ahogy bánok vele - nem beszélek vele, soha nem hívom fel, nem törődök vele - annak ellenére, hogy rászolgált, és nem tudom túltenni magam ezen, holott a másik két testvérem már rég túltette magát ezen. Az ikertesómmal már több mint egy éve nem is beszélnek pedig mindketten itt laknak, egymáshoz se szólnak, a bátyám pedig már rég nem itt él, de ő sem hívja fel soha, és nincs is bűntudata emiatt.

Mit tehetnék, hogy nekem se legyen? Nagyon rosszul érzem magam.

Elnézést, hogy hosszú lett.



Keress kérdéseket hasonló témákban: anya, szülő, lelkiismeret-furdalás, lelkiismeret, bűntudat, alkoholista, apa

  jan. 19. 00:13  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
Én inkább az anyát tenném felelőssé, hogy egy ilyen apának kitett benneteket. Lehet úgy tűnik, hogy mindent megcsinált, egyvalamit viszont nem, ami fontos lett volna.

A válasz 49%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/12Időpont jan. 19. 00:27 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Na anyukámat ki lehet ebből hagyni! Ez teljesen független tőle! Ha el is válik, akkor is tudom, hogy az apám alkoholista és akkor is ugyanaz van, hogy rá sem bírok nézni és ugyanúgy bűntudatom van, mert mégis csak az apám.

Egyébként azért vágtak bele a hitelbe, mert nekünk, a gyerekeknek akartak jobb életkörülményeket biztosítani, aztán pedig volt valami válság vagy mi, ami miatt egyre csak nőtt a hitel törlesztője és így lettek az anyagi gondjaink. Nem tudom, hogy Te 3 kisgyerekkel és egy brutális hitellel a nyakadban mit csináltál volna az 90-es évek végén úgy, hogy nincs kihez menned!!! Akkor még ezek a mai anyaotthonok se voltak..

Azt meg nyilván nem tudatta anya, hogy apából igazi alkoholista válik majd néhány évvel a születésünk után! Mint mondtam, apa fiatalkorában úgy piált mint a mai tinik, de a mai tinik közül elég kevesen lettek igazi alkoholisták. Az, hogy bulikban jól berúg az ember, főleg vidéken megszokottabb volt az 1970-80-as években azért..



# 2/12Időpont jan. 19. 00:35 Privát üzenet
A kérdező kommentje:

Egyébként sem az a kérdés, hogy ki miért felelős és nem felelős, hanem az, hogy én hogy tudnék elszámolni a lelkiismeretemmel!

# 3/12Időpont jan. 19. 00:44 Privát üzenet
Anyám egyedül nevelt minket, úgy döntött inkább így, mint egy szr apával. És oké mi ketten voltunk gyerekek. Nem akarok olyan színben feltűnni, hogy nekem jobb vagy rosszabb volt, nem is ez a célom. Elhiszem hogy szereted anyukádat, és tiszteled, mert erős, de akkor is felelőtlen volt.

A válasz 58%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/12Időpont jan. 19. 00:58 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
De sajnos tenyleg reszben anyad hibaja hogy most is igy eltek es hogy buntudatod van a semmi miatt. Ja es nyugodtan pontozz le engem is, ezzel nem artasz. Ha elhagyta volna akkor kulon elnetek tole, igen alkesz lenne de legalabb nem latnatok minsen nap hogy vedel es azt se tudja hol van raadasul biztos rohadt budos ha heti egyszer furdik es ruhat sem cserel, emelle meg az is hogy iszik... Kellemes lehet melle fekudni anyadnak. Ez nem szerelem, amit anyad erez hanem szanalom es felelem. Nem mer menekulni meg ti ertetek sem! Majd akkor josz ra kerdezo ha lesz sajat gyereked, hogy a szulo barmitol meg kellene hogy vedje a gyermeke(i)t, de anyad erre keptelen. Hiaba mondjuk nem erted majd ha lesz sajatod rajossz es remelhetoleg nem leszel ilyen. Mielobb keress valami munkat suli mellett vagy suli utan es koltozz el ha akarsz magadnak normalis eletet. Es apad megerdemli hogy nem toeodtok vele, o sem torodik veletek evek ota emiatt ne legyen buntudatod. Beszelj anyaddal es valjon el tole es kesz.

A válasz 49%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 64%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/12Időpont jan. 19. 01:42 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Már megint a nő a hibás, mint mindenben.. végigolvastátok a kérdést? Kérdező, ne legyen bűntudatod. még mindig manipulál az apád, ezért érzel így. Tudatosítsd magadban hogy minden tettnek következménye van, és a felnőtt emberek a saját tetteikért felelnek. Itt az egyetlen bűntudatra okot adó dolog az, hogy bedőltetek a manipulatív apátoknak, és elértétek hogy anyukátok ne váljon. De mégiscsak gyerek voltál, apád meg kihasználta a tudatlanságotokat hogy továbbra is megtarthassa az ingyen cselédet általatok.

A válasz 43%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/12Időpont jan. 19. 05:00 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
6-os nem irta senki hogy kizarolagosan a no a hibas hanem hogy reszben.. van kulombseg. Es okkal mondjak mivel egy edesanya barmi aron megvedi a gyermekeit, igen egy reszeg apatol is meg kellett volna hogy ne ezt lassak es ne igy nojenek fel. Erre fel gyavan mellette maradt el eltartja isten tudja mi okbol.

A válasz 58%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 64%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/12Időpont jan. 19. 06:07 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

A kerdesre valaszolva, ezt neked kell helyre tenned... hiaba a tanacsok, attol meg te erzed, amit erzel. Nekem is sokszor az van, mikor tudom apam egyedul van, de igazabol maganak koszonheti es mivel en tudom milyen apara nincs szuksegem, ergo megvaltozni se fog, akkor ez eltunik. Ezert mondjak, hogy baratokat lehet valasztani.


Egyebkent nem bantasbol, es ugyan ok nem lehet ra, hogy barkit hibaztasson az ember, de ha nekem megszuletik nemsokara a babam es valami lenne az apjaval, en nem maradnek mellette, mert az neki se ed nekem se jo... Mert sajnos akkor menne bolcsjbe oviba, hogy el tudjam tartani magunkat.

Sok sikert kerdezo.. Nem egyszeru dolog a buntudat...



A válasz 75%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/12Időpont jan. 19. 08:45 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Ahh, kár volt kiírni a kérdést, vagy inkább az volt kár, hogy ennyire részletesen írtam ki, mert mindenki az anyukámat kezdte el hibáztatni ahelyett, hogy tényleg a kérdésre válaszolt volna, és valami segítő tippet adott volna, egy ember kivételével.

Most attól nekem miért is lesz jobb, ha elkezdenék anyukámra mutogatni, hogy ő a hibás mindenért?? Kb semmivel, attól még nekem van lelkiismeretfurdalásom, amivel nem tudok mit kezdeni.


Én tényleg nem tudom, hogy netto 120 ezerből, albérletben Ti hogyan tartanátok el 3 kisgyereket, mikor csak a lakhatás felemészt jó esetben is 80-90 ezret. Akkor marad 30-40 ezer 3 gyerek és egy felnőtt étkezésére, ruházkodására, 3 gyerek iskoláztatására, tisztító és tisztálkodószerekre. Kb lehetetlen küldetés még akkor is, ha volt menza, mert reggelit/vacsorát még kell adni a gyereknek, hétvégén minden étkezést kell biztosítani, + a gyógyszerekről nem is tettem említést, anyukám pajzsmirigyes, állandó gyógyszerszedő, és amikor beteg egy gyerek neki is kellhet gyógyszer. Tényleg fullra megoldható!

Azért nem vált el anya akkoriban, mert tudta, hogy ennyi fizetésből nem tudna megfelelően eltartani 3 gyereket - mehettünk volna gyerekotthonba. Az jobb lett volna, hogy nem csak apa, de anya nélkül is növünk fel? Anya 5x10 órát dolgozott minden héten, ő intézte az egész háztartást, bevásárlást, úgyhogy másodmunkát nem tudott vállalni, főleg hogy azért velünk is próbált foglalkozni, hogy ne TV-n felnőtt idióták legyünk, + így is örült annak az egy állásnak, mert az ország egyik legszegényebb régiójában élünk sajnos, ahol alig van munka.

Egyébként meg anya bölcsibe adott mindhármunkat amint tudott, nem ült itthon velünk 2x3 évet, NEM apa tartotta el őt, mert anyának magasabb volt a fizetése sokáig, mint apának! Úgyhogy most már tényleg be lehet fejezni az anyukám hibáztatását!

A "legkisebb rosszat" választotta a lehetséges opciók közül, mert habár ivott/iszik apám, a fizetését hazaadta, és úgy legalább meg tudtunk élni, nem kerültünk gyerekotthonba.


/Egyébként külön szobájuk van már legalább 15-18 éve, anya NEM fekszik egy ágyban apámmal, semmi közük egymáshoz már, csak papíron házasok./


Ha tudta volna, hogy egy rossz alkesz lesz az apámból, határozottan nem vállal gyereket vele, de nem tudta. Aztán mire alkesz lett az apám, addigra jöttek a problémák a hitellel - erről nyilván megint nem anya tehet.



# 9/12Időpont jan. 19. 10:11 Privát üzenet
Rejtvényjáték 728x90
Elvált szülők gyerekeként hidd el, nem beszélek a levegőbe kérdező. De látszik, hogy nem is akarsz hallgatni senkire, te csak jót akartál egyet panaszkodni!

A válasz 52%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/12Időpont jan. 19. 17:19 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Hogyan tudnám leküzdeni anyámmal kapcsolatos undoromat, dühömet?
Anya - lánya kapcsolattal kapcsolatos idézetet írna valaki?
Mit tegyek ebben a helyzetben? (anyámmal kapcsolatos)
Hogyan oldjam meg a szüleimmel kapcsolatos helyzetet?
Nem szeretek semmit elmondani a családtagoknak, ami lányokkal kapcsolatos, miért lehet ez? 16/f
Hogyan hozzam ezt fel anyunak? (sminkeléssel kapcsolatos) 14l

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!