Hogyan védjem meg ezt az apja-lány kapcsolatot?

Nem Apum nevelt (voltaképp ezt is lehet, hogy kudarcként éli meg). A kapcsolatunk viszont kiskorom óta jó és rendszeres.

Nem a legjobb lapokat osztotta neki az élet és nem is a legjobban sáfárkodott.

Be nem fejezett főiskola, rossz házasság egy mentálisan beteg nővel (anyám), azóta is rövidebb, nem a legjobb kapcsolatok, karrierje sohasem volt, a legtöb munkája borzalmas. Félretett pénze nincs. Egy kis udvari lakáskában lakik a gettó szélén a nyócban, sokszor költözött, de sohasem találta meg a számítását.

Mára megkeseredett, alkoholista; könnyen válik idegessé, mindent rá kell hagyni, amit mond.

Felelőtlen a pénzzel, felelőtlen az egészségével...

Az egész életet feketén látja.

Panaszkodik, de engem nem hallgat meg.

Hobbija van meg kapcsolata is (bááár ez bonyolult, nem igazán lehet kapcsolatnak nevezni), de ideges, megkeseredett.

Sajnos testi betegségei is vannak.

Sokszor beleszól az életembe, nem mindig segít, amikor ígéri. Vagy van pl egy gond a lakásomban, nem engedte, hogy megoldjam, de cserébe azóta se hozta az ígért szakit...

Másfél hete is összebalhéztunk.

Aggódom, így mi lesz kettőnkkel?

Neki nemigen van senkije, barát se, az a kapcsolat alakul is meg nem is.

Nekem barátaim vannak, de úgy nagyon... Nekem sincs senkim.

Mit tegyek?