Tudom, hogy elég furcsa a kérdésem, de ismertek olyan családot, ahol valamilyen okból az apuka kettesben maradt a gyermekével?

A páromat az apja nevelte fel, mert az anyja elhagyta őket amikor kisiskolás volt, plusz vitt mindent, plusz megtett mindent, hogy ne is örökölhessen utána semmit a párom.

Elgondolni sem tudom mi jár az ilyen fejében, aki csak úgy hátrahagyja a gyerekét, de még azt is elintézni hogy ne jusson neki semmi a halála után... legyen az "anya" vagy "apa".

14 éves korom óta apám nevelt. Elváltak, a nővérem anyumhoz került, először én is, de nem volt így jó. Kértem hadd kerüljek apuhoz. Anyum meg a nővérem először sírtak, próbaltak manipulálni. Szeretem őket, de úgy éreztem a saját érdekemben önzőnek kell lennem. Apuval voltak kisebb súrlódások, de alapjában véve jól kijövünk. Tesóm is visszaköltözött ugyanabba a megyeszékhelyre ahol én és apa is dolgozunk. Anyum 60 km-re lakik az új párjával. Már minden külön élünk, de szinte minden nap beszélek apával.

26/n

Én is ismerek ilyen családokat, az okok kb. hasonlóak, mint amiket a többiek említettek. Van, ahol az édesanya elhunyt, az apa egyedül maradt a gyerek(ek)kel, máshol válás után az apával maradt a gyerek, mert anyuka nem tartott rá igényt, és olyan is van, ahol mindkét szülő nevelte volna válás után a gyereket, de valamilyen okból végül az apa lett az, akihez a gyerek került (az anyával is jó a viszony).

A közelebbi családban unokatestvéreimet ( 4 lány) nevelte fel az apa lényegében egyedül, mert amikor a legnagyobb leányzó 10 éves volt, az anyuka meghalt gyógyíthatatlan betegségben.