Miért néznek le ennyire a szüleim? 21/F

Amikor 5-6 éve depressziós voltam, akkor futkostak velem a szüleim jósnőkhöz, természetgyógyászokhoz. Amikor beteg voltam lelkileg, akkor “nyálas” beszélgetés volt köztünk, jobban megértettük egymást. Amikor kigyógyultam, akkor csak gyaláztak máskik előtt, csak a hibát keresték bennem. Előjönek a depressziós rohamaim, őszintén megmondva, nem mondom ezt már el nekik, próbálok egyedül segítség nélkül legyőzni a depressziót. Se barátaim, se barátnőm. Nehéz ez így nekem. Nincs kire számítsak.

Most az a gond, mert nem megyek dolgozni mint megállapodás alapján iskola mellett. Júniusban lesznek az utolsó érettségi vizsgáim. Ügynökség keresztül van a szerződésem június végéig. Ha lesz valamilyen munkalehetőség mint diákok számára, fognak jelentkezni. A szüleim otthon nem hiszik el, hogy nincs munka, nem keresnek munkásokat.

Felhívta az anyukám az ügynökséget, hogy hogyhogy nincs munkalehetőség. Azt mondták hogy: “Nem mondhat több információt, mert már felnőtt vagyok”. Tisztára szégyenbe hoz engem máskik előtt.

Vagy a másik dolog az, hogy máma megyek az új bankba, megjött postára a bankkártyám, és be kell vinnem a bankba, hogy aktivalják. Anyukám felhívta a bankot, és ezt mondta: “A fiam nem tud beszélni, kommunikálni emberekkel”, hogy azért ő hív az anyukám, mert én semmire való vagyok.

Kint segítkezek a kertben amit kell, és azt mondja, hogy beteg vagyok, és nevet rajta. Hogy fogyatékos vagyok, mert mentem valamiért és már ezt mondta. Hiába bocsánatot kér, azt megsz@rhatja már. Eléggé megtudok sértődni,

Nemegyszer beleszóltak a magánéletembe. Megakadályozták, ilyen lánnyal ne legyek még olyannal “Ha haza hozod nem engedlek be, mehetsz hozzája lakni”. Ezek után ha össze is jön valamilyen lánnyal, nem fognak róla tudni. Már ezek után, hogy nem tudják elfogadni az én döntésemet kivel szeretnék lenni.

Hülye vagyok, fogyatékos (normális ember vagyok mint a többi, nem vagyok beteg mentálisan). - Ezeket mondogatják nekem. Aztán hogy azt gondolom, hogy mindenki olyannak néz engemet 😏 Tudjátok milyen megalázó ez? 😏 Azt gondolom, hogy mindenki csak hülyének néz, fogyatékosnak, stb, mert annak néznek engem is s szüleim ezek szerint, mert akkor nem mondanák ezt. Nem tudok egyedül elintézni dolgokat, mindig a szüleimre hagyatkozom. Kiskoromban minden a szájamba volt adva, és az volt a legrosszabb, de mégse csináltam azt, amit szerettem volna.

Most itt van még egy gond, hogy állandó munkahelyet találni. Őszintén megmondom elmennék minnél messzebb dolgozni otthonról. Mert azt mondják, hogy nem vagyok önálló, és akkor hogyan legyek önálló? Milyen munkát keressek magamnak? Szalagos munkát végeztem (operátor). Végezzek a jövőben is ilyen munkát? Vagy milyen munkát keressek? Kivagyok ebből is tisztára idegileg.

Kérlek segítsetek, adjatok tanácsokat.

Köszönöm szépen.