Nem tudok elköltözni, de képtelenség anyámmal egy fedél alatt élni, vannak még mások ilyen helyzetben? Ti hogy élitek meg, hogy kezelitek a napi szintű összetűzéseket?

Édes istenem,de imádom,hogy itt mindenki olyan baromi könnyen tudja hajigálni,hogy "költözz el albérletbe". Igen persze,mert a mai albérletárak mellet az olyan baromi egyszerű,hogy "csak" fogod magad aztán mész! Nyilván sokan húszaséveikben is azért laknak még otthon,mert ez csak úgy megy! Kicsit leszállhatnának már az emberek a földre itt a gyakorin,mielőtt mindenki egyszerűen odavágja a "költözz el" dumát!

(És nyilván itt ezzel NEM azokra az emberekre gondolok most,akiknek csak szimplán nincs kedvük dolgozni,hanem inkább kedvesen eltartatják magukat 30 évesen is!!)

Kedves Kérdező!

Nem írtál semmi háttérinfót,rólad semmit sem tudni! Mennyi idős vagy? Tanulsz még,vagy már dolgozol? Mi a baj anyukáddal? Nem tudjátok valahogy mégis megbeszélni,megoldani a problémákat? Apukáddal mi van,ő hozzá nem tudsz menni? Vagy valami rokonhoz?

#3-as vagyok

Látom a lepontozás nagyon megy,mert nem értek egyet ezzel az elmebeteg hozzáállással,hogy mindenki húzzon el a p*csába otthonról(tökmindegy hány éves),meg dögöljön éhen,ha valami baja van a szülőkkel! Szánalmas

Amúgy meg megint csak azt tudom mondani,hogy a kérdezőről továbbra sem tudunk semmit,ideértve,hogy mondjuk hány éves,illetve,hogy tanul/dolgozik. Mert ezek nagyon nem lényegtelen dolgok! Lehet,hogy a kérdező már 18-20 éves vagy akár 20 is elmúlt,lehet,hogy még középsulis! Az mégis miből költözzön? És ne mondja nekem senki,hogy diákmunka,mert ha még középsulis az illető,de akár még ha mondjuk okj-n tanul,akkor kb heti 2 napot tud dolgozni,ami még jó órabér mellett sem elég egy hónapra ami összejön pénz,hogy bárhova is menjen!

Én is dolgoztam gyakran suli mellett,de mivel okj-n is H-P volt rendesen óránk,így általában csak a hétvégék jöhettek szóba,meg egy félév erejéig a csütörtöki nap,ha volt beosztás,de az költözésre sehol nem volt elég!

Lehet lepontozni,de én ezzel soha nem fogok tudni ebben a formában egyetérteni! És még egyszer mondom, NEM a mamahotel szitura írom ezt!

7-es, teljesen egyetértek. A kérdező két órája kiírt egy kérdést, de semmi konkrétumot nem ír. Így mégis hogy lehet érdemben jó tanácsot adni a részletek "nemismeretében"? Azt sem, hogy miért nem tud elköltözni, azt sem, hogy mennyi idős, van-e egyáltalán esély arra, hogy összefogjanak többen és kivegyenek valahol egy albérletet. De kérdező, ha tényleg csak erre vagy kíváncsi, akkor leírom röviden: kénytelen leszel elviselni, mert ugye más lehetőséged nincs.

Még egy dolog, ami eszembe jutott: segíts neki. Mire hazaér lepd meg, hogy van kaja és tisztaság van. El nem hinnéd, mennyire sokat számít. Még a leggonoszabb szülő is megenyhül, ha látja az akaratot, hogy együttműködsz vele. Nálam hasonló volt a helyzet, anyum egy házsártos, mindenben beleszóló ember. De mire hazajön és azt látja, hogy egy csomó mindent elrendeztem minden egyes nap, érdekes mód megszűnt, hogy morogjon.

Próbáld ki!

Én is teljes mértékben egyetértek a hetes válaszolóval.

Itt az a trend hogy mindenkinek megmondják mit tegyen. Költözzön akkor is ha nincs annyi pénze, és a rezsi kifizetése után maradna 20 ezer forintja egy hónapban. Semmi gond. A nagy gyakorisok megmondják a tutit. Mert egyik nagyokos sem volt ilyen helyzetben. Jaaa úgy könnyű osztani az észt :)