Anyukák, apukák! Ti mennyit beszéltek a gyerekeitekkel egy nap?

Elszörnyedtem azon, mennyien írják, hogy ez reális, meg ők is ennyit beszélnek stb. Mármint azokon vagyok elszörnyedve, akik együtt laknak a szüleikkel.

Nekem kicsi gyerekeim vannak, a kicsi még csak most kezd beszélni. A nagy (óvodás) viszont lyukat beszél akárki hasába, úgyhogy őt csak hallgatni kell, de nem 5 percig, az nála semmi. :DDD

Úgyhogy jó sokat. Sosem mértem.

Most nyári szünet van neki, de év közben sokat mesél az óvodai élményeiről, jókról is, rosszakról is. Hogy kivel és mit játszott, milyen konfliktusok adódtak, hogyan reagált rájuk stb. Én általában akkor szólalok meg, ha kisfiam engem kérdez. Vagy ha valakivel összeveszett az óvodában, és a pontos körülményekre vagyok kíváncsi.

Szívesen mesél arról is, mit játszott aznap (akár otthon is), mit épített. Sokszor megmutatja és elmagyarázza, hogy mi micsoda rajta.

Meggyőződésem, hogy azért is fontos, hogy kisgyerek korban meghallgassuk a gyerekünket, mert ha nem tesszük, akkor kamaszkorban ő nem fog velünk szóba állni. "Mi történt az iskolában?" - "Semmi." - És vonul el a szobájába, ahogyan itt is írták. Szerintem ez borzasztó!

Én mindig törekedni fogok a beszélőviszony fenntartására. Akármilyen fáradt és elfoglalt vagyok.

Mikor mennyit igényelnek. Napi 10 perctől akár 1-2 óráig.

Már felnőttek. De gyereknek is így volt.