Én gondolom rosszul?

Kezdem az elején, megpróbálok rövid lenni..

Barátommal (31) jövő hónapban leszünk együtt 6 éve, pár hónap után össze is költöztünk Pesten egy albérletben, mai napig itt élünk. Van egy húga (29) , aki otthon él az anyukájukkal, apujuk már rég nincs képben, elváltak és külföldön él.

Na már most ma reggelre úgy kelt anyujuk, hogy lázas és nem érzi túl jól magát. Egyből pánik, hogy mi van ha covidos. Beszélt a háziorvossal, sikerült is kora délután letesztelni, ami sajnos pozitív lett… A rendes pcr teszt eredmény még nincs meg, de a gyorsteszt már kimutatta, tehát elég nyilvánvaló. A húgát közben elküldték gyors tesztre a melóhelyről, ami negatív lett, de „rendes” tesztet nem csináltak, márpedig az még lehet pozitív attól, hogy a gyors negatív lett, nem egy ismerősünk járt így. Na már most miután végzett a teszttel a hugi, közölte barátommal, hogy akkor jönne hozzánk, mert így nem akar hazamenni.

Hát őszintén szólva, ezen eléggé kiakadtam. Én eleve úgy tudom, hogyha veled egy háztartásban élő ember pozitív, akkor te is karanténba kerülsz, a negatív gyorstesztet nem fogadják el „kibúvóként”. Továbbá nem stresszelem túl ezt a covid dolgot, természetesen betartom az előírásokat stb, de nem fészkeltem be tavaly márciusban egy szobába, ámde egy egészséges tartás azért van bennem legalább olyan szinten, hogy igazoltan pozitív emberekkel és azokkal, akik velük élnek együtt, nem találkozom direktben. Szerintem ez alapvető lenne. Nekem ebbe nem fér bele az, hogy idejön 10 nap-2 hétre a nyakunkra párom húga, miközben az anyjuk pozitív, ő meg vele él együtt. Azt ne említsük, hogy semmilyen cucc nincsen nála, nyilván úgy gondolta majd az én ruháimat hordja. (a világon semmit nem utálok jobban annál, mint mikor a cuccaimat hordják, a nővéremtől viselem csak el, de még a méretünk sem ugyanaz)

A lényeg, hogy feleslegesen nem szeretnék kockáztatni, úgy gondolom az én egészségemmel ne játsszon más ilyen módon, épp elég hogy barátom is bármikor hazahozhatja (én itthonról dolgozom), nincs szükségem plusz kockázatra.

Nyilvánvalóan most én vagyok a csúnya gonosz szemét és hisztis barátnő, a párom abszolút nem érti mi a problémám ezzel, ő csak a húgát és az ő egészségét félti, hogy nehogy már egészségesen menjen haza a beteg anyjához, én nem számítok úgy néz ki (meg amúgy ő maga se ezek szerint), nem gond hogy ezáltal plusz egy potenciálisan fertőző embernek – aki a covidos anyujával él - vagyok/vagyunk kitéve közvetlen közelről. Azzal mentegetőzik, hogy találkozott reggel a húgával, tehát "mindegy" ha idejön. Azért szerintem ez nagyon nem ugyanaz, mint hogy 2 hétig egy lakásba zárva legyünk.

És természetesen nem tudta ezt kulturáltan lekommunikálni a tesója felé, megoldotta annyival, hogy őt nem zavarná, de én behisztiztem és nyavalygok, így most volt egyetemi csoporttársához ment a húga, plusz ugye még mi is jól összevesztünk. Én azt nem értem, ha mi nem laknánk albérletben, hanem mi is otthon lennénk szülőknél, akkor mit csinálna a húga. Akkor nem lenne ott a bátyó, akihez szó nélkül beállíthatok, mert nekem úgy jó. Meg az sem esik épp túl jól, hogy én konkrétan meg se vagyok kérdezve, miközben én lakom ebben a lakásban és nem a tesója, neki evidens hogy mivel a bátyja itt lakik, neki alanyi jogon jár az, hogy akkor jöjjön ide, amikor akar. (nem egyszer játszotta már ezt be..)

Ti mit gondoltok, barátoméknak van igaza tényleg és szó nélkül bele kellett volna mennem, hogy 10 napra vagy amíg anyuja ki nem gyógyul a covidból (ami nem feltétlen zajlik le 10 nap alatt, unokatesómnak 4 hét volt, mire negatív lett a tesztje) idecuccoljon a húga, aki simán lehet pozitív és minket is megfertőz, plusz az én ruháimat hordja meg még ne is tudjam otthon érezni magam a lakásunkban…?