Ez nem mérgező viselkedés a családom részéről?

Nagyon örülnék külső, elfogulatlan véleményeknek, mert már nem tudom mit gondoljak. Nemsokára lesz az esküvőm, és mivel sajnos a testvéremmel évek óta nem vagyunk jóban (több közeledési szándékomat elhajtotta, hogy ne keressem, nem kíváncsi rám, ezt mondta), január óta nem is beszéltünk, ezért nehéz szívvel meghoztam azt a döntést, hogy nem ő, hanem a legjobb barátnőm lesz a tanúm. A tesómat másik 3 lánnyal koszorúslánynak kértem fel (mert anyukám szerette volna, ha valami szerepet adok neki). Ezt elfogadta, de mikor megtudta, hogy az a lány lesz a tanúm, ráadásul nagyon nem is szereti, akkor visszamondta az egészet, az egész esküvőre vendégként sem jön. Azért ez megvisel engem, és anyukámat is, aki hívogat, hogy hadd legyen a tesóm a tanú, hogy álljon helyre a családi béke. Szerintem meg ettől nem fog helyreállni, én azt szeretném, ha én dönthetném el, ki lesz ott mellettem, egy nap tényleg rólam és a páromról szólna, nem arról, hogy muszájból lesz ő a tanúm, mert mit szól a család. Anyukám másokat is ajánlgat, hogy ki legyen a tanú, csak ne az a lány akit a hugom nem bír, hogy "eljöhessen mégis". Szerintem ez elképesztő viselkedés. Nekem semmi közöm ahhoz, hogy ő kit nem bír, és ha ilyen gyerekes, hogy egy több éves eltúlzott, dédelgetett buta sérelem miatt nem lesz ott az esküvőmön, akkor így járt. De ezzel együtt zavar és elszomorít, és azt akarom, hogy jöjjön el. Önzőség kiállni amellett, amit szeretnék, hogy a barátnőm legyen a tanúm? Ha meg engednék, akkor saját magamat árulnám el, nem akarom hogy a tesom legyen a tanú. Anyukám is haragszik rám most és azt mondta nem bírja már ezt. Mi a fenét csináljak? Komolyan rajtam múlik a család békéje? Egy napon, amikor elvileg annak kéne lennie, amit én szeretnék? Hogy lakjon jól a kecske úgy, hogy a káposzta is megmaradjon? Köszi a válaszokat!