Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Felvegyem a kapcsolatot a...

Felvegyem a kapcsolatot a féltestvéremmel?

Figyelt kérdés

Elnézést a hosszú sztorizásért!


Van 2 (vagy több) féltestvérem apám részéről. A szüleim 19 évesek voltak, amikor én megszülettem, apám engem sosem akart elismerni, 3 évnyi pereskedés, bíróság és apasági vizsgálat kötelezte rá, hogy a nevére vegyen és gyerektartást fizessen. Otthagyta anyámat 6 hónapos terhesen, megtagadott, a szülei is, és én nem is találkoztam apámmal 10 éves koromig. Amikor 10 lettem, a leendő/mostani felesége győzködésére felvette velem a kapcsolatot, valószínűleg azért, mert a nő akkor már terhes volt a féltestvéremmel, és talán félt, hogy ugyanúgy jár, mint az anyám. Abban az időben párszor találkoztam velük, és amikor megszületett a féltestvérem, őt is meglátogattam párszor, de nem igazán alakult ki apa-lánya kapcsolat köztünk, igazából csak elfoglaltam magam a lakásukon arra a pár órára, vigyáztam az öcsémre, amíg apám aludt, stb. Apám felesége se volt túl közvetlen, pedig ő ismert már gyerekkorom óta, az iskolámban volt tanár, majdnem az osztályfőnököm is lett (csak elment szülni). Próbáltam volna megkedveltetni magam velük, de utólag már rájöttem, hogy nem én voltam a probléma. Mindenesetre a kapcsolat 4-5 találkozás után újra megszakadt velük, közben született egy harmadik gyereke is, akiről semmit nem tudok, azt se, hogy fiú vagy lány. Apámmal még utoljára telefonon beszéltem a 18. születésnapomon, ez 11 éve volt, azóta nem hallottam felőlük.


Apámtól és a feleségétől nem szeretnék semmit, igazából megismerni sem őket. Megvolt az esélyük, most annyi idős vagyok, mint apám volt, amikor felvette velem a kapcsolatot, nem igazán találok mentséget sem ő, sem a felesége viselkedésére. Van bennem neheztelés.


Viszont az öcsémre kíváncsi vagyok. Decemberben lett 18 éves, azóta próbálom megkeresni, és most megtaláltam, de félek felvenni vele a kapcsolatot. 18 éves kora előtt a szülei miatt nem akartam jelentkezni, mert valószínűleg ő nem is tud rólam. Viszont most már hiába felnőtt, még mindig olyan fiatal, nem akarom összetörni a családjáról alkotott képet, vagy hogy esetleg apám meg a felesége dühösen felkeressenek, hogy miért volt erre szükség és mit akarok tőlük. Félek attól is, hogy milyen ember lehet, hiszen a szüleiről nem vagyok túl jó véleménnyel. Neki elvileg van már egy vagy több édestestvére, úgyhogy nem vagyok biztos benne, hogy lelkesen fogadna egy féltestvért. De nekem mégis csak az öcsém. Anyám részéről is van egy féltestvérem, ő még nála is fiatalabb, 12 éves, de vele együtt nőttem fel, úgy szeretem, mint az édestestvéremet. Én nem igazán látok különbséget testvér és féltestvér között, mert nekem csak ilyen jutott. Fel szeretném keresni apám részéről is a testvéremet, hogy legalább tudjon rólam. De nem tudom, hogy most kéne-e megtennem, vagy esetleg várjak még pár évet, amíg idősebb lesz? Vagy a legjobb lenne túltennem magam rajtuk és elfelejtenem őket, mivel csak vérségi kapcsolat van köztünk?


Ti mit tennétek?



29/L



#család #testvér #féltestvér #eltiltkolt testvér
2021. júl. 22. 02:19
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:
40%

"13-14 éves korában szerintem sokkal nyitottabb lett volna, és nagyobb szüksége lett volna egy nagytestvére..."



Volt neki. A kérdezőről valószínűleg nem is tud.

Amúgy mi van azzal a feltestverrel, akit ismersz?

2021. júl. 22. 09:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:
96%
Szerintem egy próbát mindenképpen megérne
2021. júl. 22. 09:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 anonim ***** válasza:
92%
Nekem vannak nem ismert féltesóim, és nem érdekelnek. Nem akarok megismerni valakit csak azért, mert vér. Nem szeretem az ilyen "vér embereket".
2021. júl. 22. 19:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 anonim ***** válasza:
81%
Sajnos ahogy már előttem is írták, a "véren" kívül nem köt össze titeket semmi, korban pedig elég szignifikáns a különbség, tehát az élet teljesen különböző pontjain vagytok. Egy próbát nem mondom, hogy nem érhet meg, viszont nekem az jutott eszembe miközben olvastam, hogy ha netán pozitívan is sül el a dolog, akkor utána mi a szándékod? Hiszen még ha jól is reagál rád és szimpatikusak is lesztek egymásnak, ebből már hagyományos értelemben vett családi kapcsolat úgysem lesz. Ahhoz -szerintem- túl nagy köztetek a korkülönbség hogy olyan közös programokat szervezzetek amit mindketten élveznétek, ráadásul még a nemetek sem azonos, pedig azért úgy gondolom, hogy nem az az általános tapasztalat hogy egy ilyen idős fiú olyan sok közös témát találna egy ennyi idős nővel. Illetve ennek a kapcsolatnak az ápolása kifejezetten sok munkát jelentene mindkét fél részéről abban az esetben, ha te az édesapáddal és a feleségével nem kívánod tartani a kapcsolatot, hiszen így nem lennének meg a közös családi összejöveteleken a találkozások és a hasonló családos dolgok. Ennyi idősen pedig biztos te is tisztában vagy vele, hogy mennyi energia egy olyan emberrel kapcsolatban maradni, akivel amúgy nem tudsz csak ritkán találkozni, elég csak arra gondolni, hogy a középiskolai barátokból vagy volt kollégákból mennyien maradnak meg az embernek. Persze, ezt nem egy baráti kapcsolatként kéne felfogni, viszont így hogy teljesen idegenek vagytok családinak sem lehet.
2021. júl. 22. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/17 anonim ***** válasza:
72%

Nalu k.volt erre pelda a csaladban, de ott a hattersokkal komolyabb volt. A te eseted meg ahhoz kepest rizsaszin mese.

Tanacs: irj ra kerj tle telefonszamot vagy email cimet es mondd csaladi jellegu tema, szeretnel neki ir i vagy felhivni.

Ugyis utanad fog nezni, kerdezni es vagy letilt...vagy ha nem es megadja az elerhetosegeit, akkor ird meg neki, hogy szivesen talalkoznal vele, szeretned kicsit megismerni, mert meg mindketten gyerekek voltatok, amikor parszor lattad kicsinek es sajnos nem ugy alakultak a dolgok, de most felnottkent ugy erzed megerne egy probat a kapcsolatfelvetel.


A szuleit nehogyvszidd!!! Es semmi rosszat ne mondj rajuk.

Foleg ne az elejen.

Ha ot nem hagyta ott az apatok, ugyse tudja belekepzelni magat a helyzetedbe 18 evesen még elettapasztalat hijan. Helyette mondj olyat, hogy hat vege lett a szerelemnek es igy alakult.



A masik. Apukad feleseget nehogy mar hibaztasd. Hiszen irod az o u szolasara keresett meg teged apad gyerekkent. Hids el nem olyan konnyu egy q1 eves kislannyal jopofizni es ha o unszolta az apadat, akkor meg bizonyara kapott is hideget meleget apadtol, hogy mit erolteti hogy te ott legyel. Szerintem messze jol teljesitett es egy nagyon naov es empatikus no lehetett. (Lehet most is az.)

2021. júl. 23. 00:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 A kérdező kommentje:

Nagyon szépen köszönöm a sok segítséget! Úgy döntöttem, várok még egy kicsit, és rá fogok írni, hogy ki vagyok, és semmi kötelezettség, de ha szeretne megismerni, akkor itt vagyok. Titkolózni, ködösíteni nem szeretnék, mert ahogy írták is, ha egy 29 éves nő elkezd hirtelen érdeklődni egy 18 éves fiú után, az kicsit fura. Nem tartozom az ő korosztályába, de a szülei korosztályába sem, a kettő között vagyok. Igazából azt se tudom, mennyire használja a facebookot, fenn van az egész családja, de se profilkép, se semmi infó, se egy megosztás sehol. Csak nehezen tudtam beazonosítani, hogy tényleg ők azok. De tényleg ők azok.


A szüleit nem terveztem szidni vagy negatív hangot megütni, de erre még gyakorolnom kell, hogy mit is mondjak, hogy is emelkedjek felül. Talán ezért sem tanácsos még ráírnom, mert elronthatok egy esetleges jól induló kapcsolatot a sérelmeimmel.


Apám feleségére azért neheztelek, mert voltak furcsa pillanataink együtt. Nem kínosak, egyenesen furcsák. Azt tudni kell, hogy apám anyja (a drága mama) addig sírt a fiának, hogy fiatal ő még egy gyerekhez és lehet, hogy nem is az övé, amíg ott nem hagyta a terhes anyámat. Ezután anyámat próbálta abortuszra rávenni, amire anya el is ment, de már túl késő volt, meghaladta a terhesség a 12 hetet. Azonban a mama még előállt azzal a nagyszerű ötlettel, hogy ő ismer olyan orvost, aki még 4 hónapos terhesen megcsinálná a kaparást, csak anya vetessen el. Anya erre már nem vállalkozott. Szóval ez a nagyanyám története. És amikor tesóm 1-2 éves volt, meglátogattam őket, és ott ültem tesóm mellett, apám felesége hosszasan gügyögve ecsetelte, hogy holnap meglátogatják XY mamát (apám anyját), és hogy ő mennyire szereti az öcsémet, és ő a mama szemefénye, és milyen boldog lesz, hogy látja majd. Én meg csak ültem ott, 11-12 évesen, és nem hittem el, hogy ezt képes előttem mondani. Benne van a pakliban, hogy nem tudja a történetet mögötte, de nem túl valószínű. Kis falu, mindenki tud mindent, olyan szinten, hogy például nagyapám nevét a helyi buszsofőrtől tudtam meg pár éve, mert ő jobban képben volt a családommal, mint én. (Anya már nem emlékezett rá pontosan, hogy mi a keresztneve, János vagy József.)


Egy másik alkalommal pedig a kocsijukban várakoztam több mint egy órát a feleség anyukájával, mert a feleségnek osztálytalálkozója volt, és épp érte mentünk volna, és engem vittek volna haza, de a feleség behívta apámat és az öcsémet, hogy bemutassa. Persze, megértem, hogy a tökéletes családba én nem tartozom bele, de nagyon rosszul esett, miközben ott várakoztam kinn a sötétben az autóban. A feleség anyukája kedvesebbnek tűnt, ő próbált szóval tartani, hogy teljen az idő.


Volt még pár érdekes dolog, igazából minden találkozás alkalmával volt valami furcsa vele. De anyukám se neheztel rá, ő is úgy van vele, hogy a feleségnek köszönhetjük, hogy egyáltalán kaptunk gyerektartást, mert minden hónapban ő adta fel - ezt is a feleség mesélte el anyámnak, miután az utolsó havi gyerektartást kifizették. (Igaz, én a szakmámból kifolyólag tudom, mi a következő lépés, ha apuka nem hajlandó fizetni, és hogy jut el anyukához az összeg, igazából a feleség csak elébe ment a dolgoknak.) De anya is úgy gondolja, hogy a feleség próbált segíteni. Az én véleményemet tudjátok, külső szemlélőként talán jobban meg tudjátok ítélni a helyzetet.


B tervként egyelőre a családfámat építgetem, publikus alapon, tehát ha apám családjából valaha, valaki, akár az öcsém, akár már az ő gyerekei, unokái kedvet kapnak hozzá, ott leszek a fán, elérhetőséggel, DNS teszttel. Én mindig nyitott leszek rájuk. Mindig is szerettem volna egy testvért, és ő volt az első. Akkor azt gondoltam, kompromisszumokkal, de lehet egy működőképes családunk. Nem akartam én már abban a korban apukát sem igazán, de egy testvért igen. Nem rajta múlt, és nem is rajtam. És talán ő nem is lesz nyitott a közeledésemre, de hátha egyszer valaki a családjában szeretne megismerni engem vagy a családom, és hátha ők, akár generációkkal később újraegyesítenék az akkor már távoli rokonoknak számító családjainkat.

2021. júl. 24. 00:07
 17/17 anonim ***** válasza:
0%
Felvetted már a kapcsolatot?
2022. okt. 5. 16:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!