Ebben az esetben felkérnétek keresztanyának?

Világéletemben azt hittem, hogy a nővérem lesz a gyerekem keresztanyja. 8 évvel idősebb nálam, nem volt egyszerű számára az elmúlt pár év, de mindig mindenben mellette álltam, példaképként neztem rá. Ő mindig mondta, hogy ha majd én terhes leszek, így meg úgy ott lesz nekem, segít , támogat, bármi. Én is rengeteget vigyaztam a gyerekeire, értük mentem, szuloire jártam stb.

De az ígéretét valahogy elfelejtette. Egyetlenegyszer jött át, telefonálni sem nagyon telefonált, vagy ha mégis végig magáról beszélt, oda sem figyelt arra , amit mondtam. Veszélyeztetett terhes voltam , nem sokat maszkaltam, de volt, hogy megbeszéltük, hogy találkozunk, 30 perc vonatutra vagyok Pesttol, bementem, erre közölte, hogy a kolléganőjével kell menni vásárolni esküvőre ruhát.

Miután megszületett a kislányom, a mézes mázas ,,büszke vagyok rád, csodálatos vagy, ügyes voltál " üzeneteken kívül nem sokat írt. A valaszamiat 1 hét után nézte meg.

11 hónapos a kislányom, az utóbbi időben kicsit megint közelebb kerültünk, és félek, hogy nagyon megbántanam, ha nem ő lenne, de közben pedig hatalmasat csalódtam benne. Szokta mondani, hogy milyen rosszul érzi magát, hogy így elrontotta, ha visszacsinálhatná, milyen jó lenne stb.

Én borzasztóan egyedül éreztem magam sokszor, annyi kérdésem volt, azt hittem rá tényleg számíthatok , de konkrétan leszart. Nem vártam volna sokat, de idegen emberek felől több támogatást éreztem mint tőle, illetve a kislányom sem érdekelte különösebben.

Szerintetek jogos, hogy így nem akarom keresztanyanak? Én annak érzem, mert akárhányszor ez vegig gondolom mérhetetlen csalódottság önt el. Most is, ahogy ezt írom, nem is értem miért kérdezem meg.

Nekem nem is fontos ez a keresztszülőseg, én az enyémet kb nem is ismerem, de a gyerekemnek olyan embert szeretnék, akinek tényleg fontos.