Normális hogy anyuék így viselkednek az öcsémmel?

Lánygyereket fiúhoz elengedni nagyon más, mint ha a fiúhoz ide jönnek haverok. Gondolom nem kell magyarázni, a megoldása ennek az, hogy nem te mész, hanem a barátod jön hozzád.

A jegy kapcsán az erőfeszítés mértékét értékeli öcsédnél. Kissé túlreagálásnak érzem. Gondolom te is csinálsz dolgokat, amikben brillirozol (sport, hobbi, verseny), anyud pedig veled együtt örül neki.

Neki szüksége van arra, hogy ilyen látványos formában és gyakrabban legyen értékelve, mert érzelmileg egy 5 éves szintjén ragadt. Ne legyél féltékeny rá csak azért, mert gyakrabban meg van ölelve és tapsikolnak körülötte. Anyudnak pl. miért nem mondod, hogy neked is jól esne az ilyen, ha szükségét érzed?

Az átjönnek hozzá tanulni vs. átmegyek egy pasihoz dolgot szerintem te se gondolod komolyan, hogy azonos elbírálás alá kellene esnie..

#3-nál a pont!

Eleve nem kéne irigykedned az öcsédre - ez alap.

De hogy 17 évesen nem vagy képes felfogni, hogy neki _az_ a teljesítmény jócskán többször akkora erőfeszítésbe kerül, mint neked egy ötös.... Háááát..... Ne féltékenykedj, semmi okod rá.

Nyilván az öcsédnek - és anyutoknak - sokkal nagyobb erőfeszítés az a négyes német tz mint neked az ötösök.

Mindemellett hogy téged 17 évesen nem enged el egy fiúhoz mert biztos 18+-os dolgokat csinálnátok... 17+ -osokat. Ahogy ő is anno 17 évesen. Amúgy abban nincs igazad, hogy köze sincs hozzá, van, ettől függetlenül én egy kamasz fiú anyjaként és egy kamaszlány nevelőanyjaként nem látok kivetnivalót abban, hogy 17 éves lány létedre átmenj egy fiúhoz.

Szerintem ez két külön dolog, amit mondasz. De mindkettőből beszélhetnél anyukáddal.

Az első, ahogy már mások is írták: az öcsédnek "látványosabb" elismerésre van szüksége, ne légy irigy rá, nincs miért. Rád is biztosan büszkék a szüleid, de ezt nem minden családban szokás kimutatni, sőt, a tapsikolva-ölelgetve örülés szerintem fura egészséges fiataloknál. Én például tiniként tuti furán néztem volna anyumra, ha kitörő örömmel fogadja a jó jegyeimet, amikor tudtam,hogy "kisujjból kirázom "azokat a tárgyakat, de ami nem ment annyira,és mégis jó lett, abból is bőven elég volt a "na,jól van, ügyes vagy" is.

A másik kérdés nehezebb ügy, mert szerintem is igenis van köze hozzá, hogyha atmesz eg, fiúhoz, de ha úgy érzed, érettebb vagy ebben a kérdésben,és éretlenebbként kezel, mint amennyire te erzed magad ,akkor beszélned kéne erről vele. Többször. Sokat. Az öcséd szituációjához hasonlítani meg tök hülyeség. :)