Én gondolkodok túl "kispolgárian" a gyerekvállalásról, vagy ez már jómódban is sok (k)?

Mondok egy példát: két unokatesóm van, 5 év van köztük. A nagyobbik minden jóval el volt halmozva egyetem alatt, megvan a 2 diplomája...stb. Eltelt 5 év, és a nagynénénmék azon gondolkodnak, hogyan iskolázhatnák be a kisebbik unokatesómat, aki most kezdi majd az egyetemet.

Elúszott a nagy pénz. Az üzlet vegetál, a megtakarítások buktak egy rossz befektetésen.

Nem olyan nagy butaság, amit a nővéred mond/gondol.

Persze mehet a kisebb gyerek is egyetemre, csak neki már nem azért kell dolgoznia, hogy bulira legyen pénz, hanem h kajára. ÉS ez nem túl fair ha belegondolunk. PErsze ilyen az élet...

De a lényeg, hogy szerintem az a szülő, amelyik megteheti, igenis gondolkodjon úgy, mint a tesód, aki nem teheti meg az meg beletörődik abba ami van.

Mi 300-at éppen-hogy összekaparunk.4 gyerek van, igaz 2 éve a legnagyobb férjhez ment, de addig kiiskoláztuk és iskolázzuk, sportoltatjuk a többit is.Autó, családi ház.

Nem a pénztől függött soha, hogy vállalunk e még egyet, hanem attól, hogy milyen értékrenddel tudjuk őket felnevelni és van e erőnk hozzá.Persze, nem könnyű anyagilag, sakkozunk a számlákkal is, de nem úszunk be vele.

Szóval kedves kérdező, nem az anyagiakon múlik, hanem az értékrenden.Nem fér bele a harmadik, mert akkor az életszínvonalat kéne alább hagyni. Mi meg őrülnénk, ha 3 helyett 4 -et tudnánk összekaparni.

Szörnyen unszimpatikus, hogy csak mert te dolgoztál egyetem alatt, majd a gyerekeidnek is menni fog. Nem az az egész gyerekvállalás lényege, hogy a következő generációnak mindig jobb?

Egyébként a te tesód, nem ismered? Lehet, hogy alapból ilyen parázós. Ha ennyit keres, lehet, hogy nem tudja elképzelni, hogy lehet felnevelni 3 gyereket, ha valaki nem annyit keres, mint ők.

"Hanem hogy azt mondja ők sem mernek bevállalni még egyet akkor mi mire. Mintha mi nem gondoltuk volna át csak úgy érzésre szülném őket sorra. Ez a gondolkodás módja zavar."

Annyira pedig nem nehéz megérteni. Ő egyszerűen többet szeretne megadni anyagiakban a gyerekeinek, ha megteheti. Már írtam. Kettőnél valószínűleg mindkettőnek tudnak lakást, talán autót is adni, biztosan finanszírozni a továbbtanulását, vagy akár külföldi tanulmányokat is. HÁromnál ez csak szűkösebben menne.

Ennyi az egész szerintem. Itt nem arról van szó, hogy ez elvárás lenne vagy alapdolog, hanem arról, hogy most úgy látja, hogy ezt megteheti, így inkább megadja annak a 2 gyereknek a maximumot, mint háromnak kevesebbet.

Ennyi pénzből, amennyit a kérdezőék hazavisznek havonta már teljes nyugalommal lehet fizetni az egyetemi tanulmányok idején az albérletet, de mivel Pesten laknak nagy az esélye, hogy még erre sem lesz szükség. Szerintem nem kell fizetős egyetemre menni. Ha valaki jól tanul, szorgalmas, az az első diplomáját teljesen ingyenesen tudja megcsinálni.

Két eset lehetséges:

1)A nővéredék a gyerekek alá szeretnék tolni mindent: drága autót saját lakást, márkásabbnál márkásabb ruhákat. Na ebben az esetben lesznek a gyerekek elkényeztetett, újgazdag bunkók, akik mindenkit lenéznek. Mindent készen kapnak, egy picit sem kell megdolgozniuk semmiért. Az már mindjárt más, ha besegíteni szeretnének, de akkor nem sok a 3 gyerek.

2)a másik lehetőség, hogy a nővéred nem akar többször szülni, nem vágyik még egy babára és a pénz dologgal akarja meggyőzni a környezetét, arról, hogy nem kell a harmadik.

Ha az első akkor neked, ha a második akkor a testvérednek adok igazat.

Én havi 2 millióra négy babát is vállalnék, az még akkor is biztonságos, ha a fele kiesik. Persze nekem nagy álmom, hogy sok gyerekem legyen. Ebből már félretennénk annyit, hogy akár egy lakást is vehessünk nekik, ha a fővárosba mennek tanulni. Saját lakást, kocsit sosem vennék nekik, maximum beszállnék, mondjuk a felével. Ha megnézzük, h csak havi fél milliót félretesznek, akkor mire a legnagyobb gyerek 18 éves lesz, már 108 millió forintot tettek félre. Másfél millióból, pedig szerintem meg lehet élni 5-en, 6-an. Még a rezsi és kajaköltség, meg a fél millió megtakarítás levonása után is 200 ezer feletti az egy főre jutó havi jövedelem.

De basszus, mi a fenéért baj az, ha ők éppenséggel a gyerek segge alá akarnak tolni mindent, ÉS mindemellé nem akarnak harmadikat?

Mi a francnak lenne kötelező 1 milliós fizetésre 3 gyereket vállalni, csak azért hogy itt egy-két ősanya kielégüljön, hogy nő a népesség?!

És nem mellesleg: hogy a francba függ össze az, hogy lakást, autót és márkás ruhákat kapnak azzal, hogy elkényeztetett bunkók lesznek?! Miért ne adhatnák meg nekik ezt a színvonalat, ha megtehetik? A bunkóság és az elkényeztetettség nem az anyagi életszínvonal milyenségétől függ, hanem az otthon tanult és kapott értékektől, szeretettől vagy épp szeretet hiányától!

Nővéred szimplán úgy érzi, hogy nem tudna bírni egy 3. gyerekkel is. Érthető; mindenkinek más a tűréshatára.

Szerintem ez a "lehet, nem fogjuk tudni elindítani az életben" szöveg kifogás, nem szeretné azt kimondani, hogy nincs energiája újra szülni, majd legalább három évet eltölteni a babázással.