Epilepsziás roham (eszméletvesztős) után mennyire általános a szégyenérzet?

Én is epis vagyok. Régen nagyrohamaim voltak,de beállították a gyógyszereimet és tünetmentes lettem. Igaz,volt munkahely,ahol valahogy kitudódott,azonnal ki is rúgtak. Aztán volt egy epeműtétem 3 éve és abbahagytam a bogyókat. Visszatértek a rohamok,immár atóniás rohamaim lettek. Nagyon sokat voltam rosszul, a mostani melóhelyemen is, de azt mondtam, a vérnyomásom miatt estem össze. Most már újra beálltak a gyógyszerek és nincsenek rohamaim.

Viszont ki kell vizsgáltatni és szedni a bogyókat. Na meg eltitkolni az epit. Ha tünetmentes vagy,el tudod

Így van. Ha kivizsgálnak és kiderül, hogy nem vagy epilepsziás, hurrá, megnyugodhatsz. Ez a legjobb eset.

Ha kivizsgálnak és kiderül, hogy epilepsziás vagy, kapsz rá gyógyszereket, és tünetmentesen élheted az életedet.

Ha nem vizsgálatod ki magad, és nem vagy epilepsziás, akkor is folyamatosan ezen fogsz pörögni, mint most is, és tönkreteszed az életedet ezzel a folytonos aggódással.

A legrosszabb eset, ha epilepsziás vagy, de nem vizsgáltatod ki magad, mert ez esetben, ha rosszkor, rossz helyen jön rád a roham, akár meg is halhatsz, vagy olyan balesetet okozhatsz, amibe valaki más hal bele, és leélheted az életedez azzal a tudattal, hogy te okoztad egy vagy több másik ember halálát!

Egy biztos: az epilepszia attól nem tűnik el, hogy titkolod.

Szégyellnivaló pedig nincs rajta. Inkább azért szégyellhetnéd magad, hogy nem tudsz vele szembenézni.