Van esély arra hogy akinek az egész családja dohányzik, az könnyebben szokik rá a cigire?

Anyám dohányos volt, apám nem. Én korán rászoktam a cigire, de az öcsém évekig mondogatta, hogy soha rá nem gyújtana. Aztán ő is rászokott, és szívta is vagy 10 évig. Mostmár se az öcsém, se az anyám nem gyújt rá, de én még szívom.

Úgyhogy változó, de az orvosok szerint a dohányzók gyermeke eleve hendikeppel indul, mert a szervezete fel van készülve a nikotin élvezetére, hasonlóan mint a drogosok gyereke, aki sokszor már drogosként születik!

A kutatások szerint nagyobb az esélye. Nálunk mindkét szülő dohányzik, s bár tizenévesen utáltam a cigit, húszévesen csak rászoktam. És mind2 testvérem is.

Azóta szerencsére mindannyian abbahagytuk a dohányzást :)))

szerintem nincs összefüggés.

nekem mindkét szülőm dohányzik, a nővéremmel mindketten cigifüstben nőttünk fel. ő annyira utálja a cigit, hogy legszívesebben még az utcáról is kitiltaná, én meg épp ellenkezőleg...13 éves korom óta nyomom.

egy dohányos családban nőttünk fel, és mégis teljesen más a hozzáállásunk a cigarettához.

Az anyám és a nővérem amit művelnek... No comment. Anya két dobozt szív, vagy néha többet. A nővérem másfelet, néha kettőt. Naponta. Persze a legerősebbet mindketten. Apa és én nem dohányzunk. Lesz*rják. Az a vicc, hogy a nővéremmel sokáig együtt tiltakoztunk anyánál, hogy ne cigizzen. Aztán 16 évesen rászokott. Addig csak anya füstölt tele a konyhától a nappaliig mindent. Most már a nővérem is. Mindenhol a fürdőtől a hálószobáig ott egy hamutartó az asztalon, egyiket a másik után gyújtják, a TV előtt, sminkeléskor a tükör előtt, kaja után az asztalnál, mindenhol...Apa és én néha fuldoklunk, tiltakozunk, röhögnek rajta. Valamelyikük visz reggel kocsival iskolába. Kész rémálom. Mire negyed óra múlva kiszállok tele az autó füsttel. A legjobb ha mindketten jönnek és a kocsi elejében csak úgy gomolyog a füst.

Ha áthívja anya vagy a nővérem valamelyik barátnőjét, akik mind szintúgy dohányoznak. Alapvetően rendesek, nem cigiznének bent, de a kedves családom így vezeti be őket a házba: "Ide tedd a cipőt. Ülj csak le a kanapéra. Mit hozzak inni? Nem gyújtasz rá?-És a gyerek?-Ő már megszokta, meg nem zavarja a füst amúgy se.-Akkor jó (És már kattan az öngyújtó.)" Néha áthívják három négy barátnőjüket is. Alig várom, hogy a nővérem elköltözzön. De akkor is. Elegem van. Elegünk van! Apának is! Nincs az az Isten, hogy rágyújtsak!

12/F