Előfordult már, hogy megbántátok, hogy hagytátok magatokat rábeszélni valamilyen kezelésre?
Én most vágyok így. A kezelés orvosi szempontból teljes siker, én mégis teljesen padlón vagyok, mert úgy érzem, rám erőltettek valamit, amiről megmondtam, hogy ha csak el lehet kerülni, nem akarom. Több magánorvosnál is voltam ezzel, egy kivétellel nem mondták ki, hogy nem lenne lehetséges számomra szimpatikus kezelési mód, azt mondták, "nem érdemes" azt választanom, és fel sem merült, hogy abban hajlandóak segíteni. Szóval kényszerhelyzetben ereztem magam, ezért beleegyeztem, mert nem láttam rá eselyt, hogy másképp meg tudom oldani, halogatni pedig nem lehetett.
Azóta meg szinte nem alszom, és folyton gyötör a tudat, hogy nem lett volna szabad hagynom rábeszélni magam, ki kellett volna állnom magamért, és még több dokihoz el kellett volna mennem, hátha. Úgy érzem, elhamarkodottan, kishitűen döntöttem és ostobaság volt. Visszacsinálni nem lehet. Régebben határozottabb voltam ezen a téren, és mindig jól jöttem ki belőle. De most úgy éreztem, mindenhol csak falakba ütközőm, mert magánellatasban sem érdekel senkit az ember a kórkép mögött. A kezelés óta napi 2-3 órákat alszom, és egyelőre nem bírom túltenni magam a dolgon. Amúgy elég banális dologról van szó, de az elv zavar, hogy úgy bántak velem mindenhol, mint egy gyerekkel, es magamra hagyva éreztem magam a problémámmal, ráadásul mindezt a maganszektorban, csupa olyan orvos által, akiket ismertem régebbről vagy volt hozza közvetett ismeretségem. Teljesen ismeretlen emberhez nem mertem fordulni, mert korábban már voltak nagyon rossz tapasztalataim ezen a téren. Bár most úgy gondolom, talán azt kellett volna.
Amúgy elég határozott jellem vagyok, ki merem nyitni a számat, és nem szoktam megbánni a döntéseimet.
Szóval ti voltatok már hasonló helyzetben? Hogy tettetek túl magatokat rajta? Én úgy szégyellem magam :(
válasza:Ha több orvosnak is egybehangzóan az volt a véleménye, hogy így kezeljenek szerintem jól döntöttél.
Milyen jellegű problémád volt, és mi lett a megoldás, illetve mi lehetett volna az alternatíva?
válasza:Hasonló helyzetben: amikor például ott vagyok valami gyógyíthatatlannal, amit úgy közölnek, mintha azt mondták volna: "ma szép az idő", olyan érzelem-mentesen. Nekik ez csak "egy eset", tárgyiasítás figyelhető meg vagy nem is tudom. Persze lehet ők így védik magukat a lelki fájdalom ellen.
Kérdező: lehet, hogy azt a fajta kezelési módot tartották indokoltnak szakmai ismereteik alapján, ezért döntöttek így.
Nem tudom mi volt az, de a lényeg a gyógyulás, hogy a probléma megoldódott, erre gondolj.
Ha a kezelés jól sikerült és nincs maradandó fájdalom sőt semmi, akkor nem kell aggódnod. Persze nem tudom miről van szó.
Akár online kereshetsz olyasvalakit, aki tud segíteni (pszichológust), ha ennyire foglalkoztat és nem hagy aludni a "mi lett volna ha" kérdés.
Egyébként maximálisan meg tudom érteni hogy foglalkoztat.
Köszönöm a biztatást! Nem akarom a konkrét problémát leírni.
Amit szerettem volna (Ha lehetseges) az vagy sikerül, és akkor tök jó (bár volt ennek is hátránya is, de minek nincs), ha nem, akkor a következő lépés az lett volna, amire vegülis rábeszéltek. Ez egy biztos megoldás, és orvosi szempontból kisebb a lehetseges hátránya - csak hát én kifejezetten nem akartam ezt, ha elkerülhető. Szóval nem értem, miért lett volna ez olyan elfogadhatatlan, mert ha vállalom a plusz kört, a plusz koltseget, akkor miért nem dönthetek erről én? Mert mondtam, alapvetően banális dologról van szó, nem olyasmi, amivel mondjuk az életemet kockáztattam volna vagy valami.
Szóval elsősorban az elv zavar. Hogy abszolút kudarcként élem meg, hogy mindenhol teljesen süket fülekre tálaltam. Sokat töprengek azon, hol végződik az önrendelkezés és meddig tart az orvosi szaktanács, mert persze, az orvos a szakértő, de mégiscsak az én "bőrömre megy". És ugye az ember ember és nem egy bútordarab, tehát azt hiszem, igen, akár a lelki szempontoknak is kellene bizonyos fokig szamitania, és nem mindig mindenkinek ugyanaz az egy megoldás a legjobb, ami papiron annak tűnik.
Jelenleg azt hiszem, minden maradék kis hitemet elvesztettem az orvosokban. Nem a szaktudasukban, hanem a bizalom teren.
Gondolom, idővel jobb lesz. (Még nemrégen történt, meg tart a lábadozás.)
További tapasztalatokat és véleményeket is szívesen olvasok!
válasza:Én is sokszor éreztem magam így: személytelenség, a bőrömre megy a dolog, nekik meg csak egy darab papír, eset vagyok, ha meg valami rossz történik, azzal nekem kell szembenézni, együttélni vele.
Lehet hogy protokoll szerint működnek (nagyon tartják magukat hozzá) és az is elképzelhető, hogy az általuk javasolt megoldás előtt mérlegelték, hogy amit szerettél volna, azok a betegek jelentős részénél nem válnak be és mégis szükség van arra, amit végső lépésnek szántál.
válasza: válasza:Te gondolkoztál a műtét utáni sugárkezelésen?
A baj az a kezelésekkel, akármi is legyen, hogy minden protokoll szerű, sok esetben már emiatt elég infó sincs róla, az orvosok sem tudnak mit mondani csa azt, hogy vállald, mert hát orvosilag, engedélyezve ez van, ha meg nem sikerül mégsem, nem megy börtönbe senki. Viszont utólag ezt már ne bánd, mert te valami miatt mégis így döntöttél, és nem rábeszéltek, nem átvertek, hanem bíztál bennük,most bízz az eredményben is.
válasza:"5-os: és segítettek?"
Nekem sajnos nem, de másoknak bevált.
"Ha igen, miért bántad meg?"
Egyik esetben a belefektetett pénz miatt (nagyon bizakodtam, csak részben volt támogatott), másik esetben meg a kívánt eredmény nem vált valóra.
"És te hogy élted meg a dolgot?"
Előtte bizakodással, nagy optimizmussal, utána pedig szomorúsággal, lehangoltsággal.
Tudom azt is, hogy ha meg nem vállaltam volna, azért tépelődtem volna: "nem vállaltam pedig lehet segített volna".
Mondtad hogy nem szeretnéd leírni az okot stb, ha folyamatosan rosszabbodó, vagy életet veszélyeztető állapotot oldottak meg, akkor nagyon örülj hogy segítettek.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!