Kezdőoldal » Egészség » Egészségügyi ellátások » Előfordult már, hogy megbántát...

Előfordult már, hogy megbántátok, hogy hagytátok magatokat rábeszélni valamilyen kezelésre?

Figyelt kérdés

Én most vágyok így. A kezelés orvosi szempontból teljes siker, én mégis teljesen padlón vagyok, mert úgy érzem, rám erőltettek valamit, amiről megmondtam, hogy ha csak el lehet kerülni, nem akarom. Több magánorvosnál is voltam ezzel, egy kivétellel nem mondták ki, hogy nem lenne lehetséges számomra szimpatikus kezelési mód, azt mondták, "nem érdemes" azt választanom, és fel sem merült, hogy abban hajlandóak segíteni. Szóval kényszerhelyzetben ereztem magam, ezért beleegyeztem, mert nem láttam rá eselyt, hogy másképp meg tudom oldani, halogatni pedig nem lehetett.

Azóta meg szinte nem alszom, és folyton gyötör a tudat, hogy nem lett volna szabad hagynom rábeszélni magam, ki kellett volna állnom magamért, és még több dokihoz el kellett volna mennem, hátha. Úgy érzem, elhamarkodottan, kishitűen döntöttem és ostobaság volt. Visszacsinálni nem lehet. Régebben határozottabb voltam ezen a téren, és mindig jól jöttem ki belőle. De most úgy éreztem, mindenhol csak falakba ütközőm, mert magánellatasban sem érdekel senkit az ember a kórkép mögött. A kezelés óta napi 2-3 órákat alszom, és egyelőre nem bírom túltenni magam a dolgon. Amúgy elég banális dologról van szó, de az elv zavar, hogy úgy bántak velem mindenhol, mint egy gyerekkel, es magamra hagyva éreztem magam a problémámmal, ráadásul mindezt a maganszektorban, csupa olyan orvos által, akiket ismertem régebbről vagy volt hozza közvetett ismeretségem. Teljesen ismeretlen emberhez nem mertem fordulni, mert korábban már voltak nagyon rossz tapasztalataim ezen a téren. Bár most úgy gondolom, talán azt kellett volna.

Amúgy elég határozott jellem vagyok, ki merem nyitni a számat, és nem szoktam megbánni a döntéseimet.

Szóval ti voltatok már hasonló helyzetben? Hogy tettetek túl magatokat rajta? Én úgy szégyellem magam :(


2022. júl. 29. 01:49
1 2
 11/19 A kérdező kommentje:

8: mint írtam, nekem szerencsére banális dologról volt szó, de folyamatosan rosszabbodó, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni, és nagyon halogatni sem. Valamit lepni kellett, de figyelembe véve a varolistakat attól is féltem, hogy hetek, akar egy hónap telik el eredmény nélkül, és a végén erre a radikális kezelésre sem kapok ismeros, jo dokinál idopontot, csak amikor már akar komolyabb fájdalmaim lesznek.


9: általában nem hagyom magam, csak ha én is egyetértek, lletve ha olyan indokaik vannak, amikkel meggyőznek, mert ez nyilván nem egy laikus makacsságáról szól, csak arról, hogy érteni akarom, hogy mi miért szükséges és más miért nem jó, csak most valahogy túl sok bajom volt egyszerre és... nem is tudom. Feltem a varolistaktol, az idegen dokik megbízhatóságától meg az allapotromlastol, de így utólag meg mondjuk 2 hetet talan simán húzhattam volna. Hibáztam. Ezért érzem most olyan rosszul magam.

2022. júl. 29. 09:36
 12/19 A kérdező kommentje:
7: sajnos kizárólag azért egyeztem bele, mert akkor azt gondoltam, 1-2 héten belül nem tálalok olyat, aki a másik lehetosegben segitene, így voltaképp ez maradt az egyetlen lehetőség, mert valamit tenni kellett. De minden porcikám ellene volt. Próbáltam megbarátkozni a dologgal, mint elkerülhetetlennel, most mégis azt érzem, hiba volt, mert még min. 1-2 helyen próbálkozni kellett volna, mielőtt ezt mégis bevállalom.
2022. júl. 29. 09:44
 13/19 anonim ***** válasza:
Szerintem utólag már ne bánd, mert csak felőröl. Valami alapján mégis csak ezt választottad, tehát reméled ettől a pozitív hatást. Idő kell sok kezelésnek míg valódi hatást érsz el vele, szóval én most már nem aggódnék.
2022. júl. 29. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:

Kérdező: szerintem az a lényeg, hogy a probléma végleg megoldódott, nem?

Írod, hogy banális dolog, tehát ebből nem gondolok arra, hogy valamilyen szerv kviétele, valaminek az eltávolítása, tehát hogy nem kell hiányérzettel szembesülni például, a probléma "meg van oldva".

Az anyagi vonzata miatt vagy ideges, hogy "a másik kezelés nem került volna annyiba és mi van ha segített volna"?

2022. júl. 29. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 A kérdező kommentje:

Nagyon köszönöm a biztatást, hihetetlenül jólesik, különösen, hogy a családom kifejezetten nem áll mellettem, szerintük csak ostoba hiszti az egész. Ha pl. kutor belőlem a sírás, csak letromfolnak, hogy hagyjam már abba. Gondolom, idegesítem őket.


13: mint írtam, sajnos csak azért egyeztem bele ebbe, mert akkor hirtelen nem láttam más lehetőséget.


14: De, sajnos hiányérzet van. Nyári öltözetben sem látható helyen, és pici, de van. Anyagilag nem akkora összeg, hogy attól kétségbe legyek esve. A kudarcerzet zavar, hogy nem tudtam a magam számára megnyugtatóan megoldani a dolgot. Hogy a dokik felol semmi nyitottságot nem éreztem, hogy bármilyen szinten partnernek tekintettek volna. Pedig amúgy kedvesek voltak (a maguk modjan)

2022. júl. 29. 10:19
 16/19 anonim ***** válasza:

Az jutott eszembe, hogy hasonló beavatkozáson átesett csoportot ha keresnél, lehet sokat tudnának segíteni, lelkileg támogatni.

Nem tudom ez olyan jellegű beavatkozás -e hogy lehet -e ilyen csoport, ahol támogatják, segítik egymást.

2022. júl. 29. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim ***** válasza:
Értem, de az ember végsősoron csak azért egyezik bele valamibe, mert lát ettől megoldást, más lehetőséget nem láttál, rendbejön minden, nyugi. Kaptál most egy sokkot amiatt, mert nem tudod ezt önálló döntésnek beállítani, de ne érdekeljen ki mit mond, meg hisztisnek állítanak be, akkor hiszti és kész, kit érdekel, te legalább kiadod magadból és nem hunyászkodsz meg mindenki előtt, ha zavar valami.
2022. júl. 29. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 A kérdező kommentje:
17: Nagyon köszi, ez teli találat, tényleg sokkot kaptam, ezt még nem fogalmaztam meg magamban ilyen jól. Én inkább egy véget nem érő pánikrohamnak írtam volna le, de a sokk sokkal jobb, a pánik inkább félelmetesnek és nehezebben kontrollálhatónak hat, a sokk meg egy természetesebb reakció, amit meg majd csak kiheverek - egyszer.
2022. júl. 29. 11:01
 19/19 anonim ***** válasza:
Őszintén sajnálom, hogy családod nem olyan empatikus és nem értenek meg, lelkileg nem támogatnak.
2022. júl. 29. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!