Orvosok, medikusok! A valóságban mennyire van jelen az orvosok közti lenézés, mert egy kolléga nem a SOTE-n végzett?

# 10

Az hogy a listákon hiányzik a SOTE inkább a lista hiányosságára mutat rá, tekintve, hogy nincs kitöltve az adatlap.

Azokon a listákon ahol szerepel mind a 4 egyetem, ahol mindegyik profilja fel van tüntetve ott a SOTE vezet.

Nem érdemes magyarázkodni meg kifogásokat keresni.

Nagyon is szerepel ezeknél az elemzőknél a SOTE adatlapja (ami szerinted nincs kitöltve), mint ahogy az egyik válaszoló már linkelte is (ld. az 5-ös hozzászólásban), csak nem fért bele az első 200-ba, illetve az 1000-be, ezért nem szerepel a listákon. Azért sem életszerű, amit írsz, mert ugyanezen elemzők más listáin viszont szerepel.

Attól még persze az is jó egyetem, mivel nem a ranglistákon múlik semmi. Ez inkább az olyanok számára fontos, mint te, akik mindenképp bizonygatni akarják, hogy az ő egyetemük aztán tényleg minden listán top 1. De ha téged ez tesz boldoggá, akkor hidd azt. :)

Ha már topuniversitit akarsz linkelni:

[link]

[link]

Beírva a keresőbe egyébként a vidéki egyetemeket egyedül a profiljuk jön ki, ha beírod a Semmelweis rögtön kidobja a toplistás cikkeket.

Ez a cikk csak azt bizonyítja, hogy a topuniversitynél igenis tudnak a SOTE-ról, mivel az egyik listájukon (amit már 3x linkeltél), valóban az van legelöl a magyar orvosi karok közül (főleg azért, mert kicsit többet idézik a cikkeiket, mint másokét, és annak ellenére, hogy kicsit kisebb a diploma értéke). A cikk pedig erről a listáról szól. Mindig ugyanazt a listát linkeled, csak pepitában. Belinkelted már magát a listát, a cikket a listáról, a SOTE cikkét a listáról. De remélem azt azért észreveszed, hogy mindegyik ugyanarról a listáról szól.

A Topuniverstiy másik 2 listájára viszont nem került fel: a QS-nél az 1000-be sem, pedig akkor mégis tudnak róla, sem az EECA listájára a 200-ba, pedig ők is tudnak róla, mivel az adatlapon szerepelnek az EECA által mért apraméterek is.

De akkor olvasgasd sokat a cikket, és keress rá a Semmelweisre sokszor a keresőben, és örülj, hogy ezeket a cikkeket adja ki, illetve nézd meg sokszor az általad linkelt listát, és a HVG listáját is (hiába írta le a 88%-os válaszoló, hogy hogyan hamisítják az adatokat), és örülj, hogy ezen a kettőn pont a Semmelweis van elöl. Amelyikre meg fel sem került, azzal ne foglalkozz, mert biztosan csak a lista hiányosságai (még akkor is, ha ugyanazon elemzők listáiról van szó).

Én meg már nem foglalkozom tovább ezzel, mivel már leírták korábban is (amivel te is egyetértettél), hogy nem a listán elfoglalt jobb helyezés miatt lesz egy egyetem jobb, mivel ezek a listák nem azt mérik, amit kellene. Ezek a listák arra jók, hogy a magadfajtákat boldoggá tegyék, ami így karácsonykor teljesen támogatandó tevékenység.

Boldog karácsonyt :)

Azért mert azok olyan listák amik nem is számolnak a SOTE-val. :)

Ugyanúgy, mintha olvasnék egy cikket ami összehasonlítja a Suzuki swift, Skoda fabia és az Opel Corsa sebességét, az nem jelenti azt, hogy ezek az autók gyorsabbak mint egy LaFerrari.

Ha olvasok egy cikket amiben mind a 4 szerepel (ugyanazokkal a standardokkal összehasonlítva), ott már egyértelműen látszik melyik a leggyorsabb.

2,5,7 vagyok.

#4, 6, 8, 9, 11, 13, 15:

Ahhoz képest, hogy „nem szereted, ha valamit hamis tényekre alapozva tesznek”, elég kitartóan hajtogatod azt, amiről már az 5. hozzászólásban is kiderült, hogy nem igaz...

„Azért mert azok olyan listák amik nem is számolnak a SOTE-val. :)”

De bizony számolnak, mivel mindkét elemzőnél megvan az adatlapjuk, és még a cikkekben is szerepel, mint a másik listán jó helyezést elérő iskola. Csak ezekre a másik listákra mégsem fért fel, mert nem teljesített bizonyos kritériumokat. Ez még nem jelenti azt, hogy rosszabb, mint a másik 3, de az, hogy a HVG meg a másik QS listán első, ez sem jelenti azt, hogy jobb. A listák nem sok mindenre jók, mert pont a lényeget takarják el.

„Ugyanúgy, mintha olvasnék egy cikket ami összehasonlítja a Suzuki swift, Skoda fabia és az Opel Corsa sebességét, az nem jelenti azt, hogy ezek az autók gyorsabbak mint egy LaFerrari.”

A példád nagyon rossz, mivel nem ranglistát, hanem paramétert hozol fel példának (az autós példánál maradva, ranglista lehetne pl. „az év autója” cím, ahol már elég sok szubjektív szempont alapján döntenek, és nem biztos, hogy az év autója a legjobb autó, közel sem (pedig a listán az lett az első). Ha egy elemző állítása szerint a „legjobb” 200 vagy 1000 autót gyűjti össze, és a Ferrari nem került fel, holott a Ferrarinak van adatlapja a lista készítőinél, akkor talán el kellene gondolkodni, hogy szándékosan nem került rá a listára (pl. nem elég bizotnságos, túl sokat fogyaszt, túl drága, stb). A sebesség nem minden. Az „év autója” címet sem a Ferrari nyeri soha, pedig valószínűleg a döntéshozók azért csak ismerik... Csak mások a döntési szempontok, és nem feltétlenül a leggyorsabb végsebességű autó a legjobb. A Ferrari is azért nem lett tehát az év autója, mert nem teljesített bizonyos kritériumokat.

„Ha olvasok egy cikket amiben mind a 4 szerepel (ugyanazokkal a standardokkal összehasonlítva), ott már egyértelműen látszik melyik a leggyorsabb.”

Éppen ezt magyaráztam neked a 7-esben, de nem értetted meg. A sebesség egy paraméter, ami mérhető. Amikor azonban már több paraméter van, pl. a gyorsulást, teljesítményt, fogyasztást, stb. is figyelembe vesszük, akkor már kell egyfajta score-rendszer, ami alapján ezeket súlyozzuk és felállítunk egy rangsort, ez alapján viszont minden ranglista szubjektív (és kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme). De még ott is van némi szubjektivitás, hogy a paramétereket hogyan mérjük. A rangszámok használhatatlanok (mind a paramétereket sorba rendezve, mind pedig az összesített helyezés, mivel nem fejezik ki a valós különbségeket, mivel a kicsiket felnagyítják, a nagyokat viszont eltüntetik). Pl. rangsoroljuk a Trabantot, a Ferrarit és az Opelt végsebesség, ár és férőhelyek száma alapján. A Ferrari sebesség tekintetében első, a másik 2 paraméterben 3. A Trabant 2 paraméterben is első, csak a sebességben 3. Ekkor a rangszámokat összeadva kijön, hogy a Trabant jobb, mint a Ferrari. Pedig ugyanazokat a kocsikat rangsoroltuk ugyanazon paraméterek alapján... De betehetnénk még az eddig eladott példányok számát, vagy az arányát a világ összes autója között, akkor is ez lenne az eredmény... Na, ezért nincs értelme a rangszámokat nézni, hanem azokat a paramétereket kell nézni, amire kíváncsiak vagyunk, és amik számunkra relevánsak. És akkor vissza is jutottunk oda, amit a 7. hozzászólásban magyaráztam.

Az oktatás színvonalára vonatkozóan pedig egyik lista sem mér egy paramétert sem, így pont az nem teljesül, ami a listák célja lenne. Nem az alapján érdemes ugyanis egyetemet választani, hogy mennyit publikálnak az ottani oktatók, vagy mennyi a hallgató/minősített oktató-arány. A felvettek pontátlaga és nyelvvizsgáinak száma meg végképp nem számít.

Nézzük végig a listákon feltüntetett paramétereket (függetlenül attól, hogy kiderül-e, hogyan mérik).

1. kutatási tevékenység:

Ide sorolható paraméterek:

Külföldi listákon: QS és EECA listáján: academic reputation, articles, total document, papers per faculty, publications, citations, citations per paper, H-index citations, faculty staff with PhD, collaboration, Article Impact Total (AIT), Citation Impact Total (CIT)...

A HVG listáján: „oktatói kiválóság” összes paramétere

Mint látjuk, a legtöbb elemző ezeket méri többféle módon, mivel ezek a legkönnyebben mérhetők, és még nagyon dolgozni sem kell vele. Éppen ezért ezt veszik a legnagyobb súllyal figyelembe. Ezen paraméter tekintetében valóban a SOTE az első, és az általad lobogtatott listákon is ezért került az első helyre. A kutatási teljesítmény meg nagyrészt a kutatási pénzek elosztásán múlik, és Budapest azért mindig többet kap. Az oktatáshoz ennek viszont nem sok köze van. Maximum annyi, hogy minél nagyobb a kutató tudományos teljesítménye, annál tájékozottabb a szakirodalomban, és ezt az oktatásban is kamatoztathatja. Másfelől viszont, minél többet kutat egy oktató, annál kevesebb ideje lesz órára készülni, vagy órákat tartani. Így a sok kutatás még az oktatás rovására is mehet.

2. A diploma elismertsége (employer reputation):

A QS és az EECA elemzése alapján is mindhárom másik magyar egyetem megelőzi a SOTE-t. Tehát mindkét elemző valamiért a SOTE diplomáját kevésbé ismeri el jónak, mint a másik 3-at. Ennek sem sok jelentősége van, mert nem attól lesz egy képzés jó vagy rossz, hogy mennyire tartják mások (akik valószínűleg nem is tapasztalták első kézből) jónak. De pont ezért is vicces azt állítani, hogy a SOTE „nevesebb”, mert ha a többinél „nevesebb” (külföldön is széles körben jobbnak tartott) lenne, akkor pont ennek a paraméternek kellene a többinél magasabbsnak lennie, aztán éppen fordítva van...

3. oktatás:

Ezt nem egyszerű mérni, aki mégis megpróbálja, általában ködösít és csak rangszámokat állít fel (persze az, hogy ezek hogy jöttek ki, titok marad). Pl. a CWUR-nél van „Quality of Education”, ezen mindegyik magyar egyetem 378+-ként szerepel. Tehát ez alapján semmi különbség nincs (bár a többi 377-hez képest sem feltétlenül van, mivel mind a 4 világszínvonalú képzést nyújt). A lista készítői egyszerűen rangsoroltak 377 egyetemet, amit ismertek, a többi meg „biztos csak rosszabb lehet” alapon került egy kategóriába. Ez megint a lista „komolyságát” jelzi. A hallgatók között terjedő pletykák (pl. hogy a SOTE-n kevesebbet követlenek a vizsgákon, és ezért könnyebb jobb jegyeket kapni) szintén nem kellene, hogy mérvadók legyenek. A mérvadó az legyen, hogy mindegyik egyetemről kerülnek ki kiváló orvosok (tehát mindegyiken adott erre a lehetőség) és kevésbé kiválóak is.

Az „oktatói kiválóság” a tévhittel ellentétben nem ezt méri.

Az „egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma” mindegyik egyetemen egyforma, 9-10 körül van. A SOTE a 3. lenne ezen a téren, de a lista készítői inkább holtversenyt csináltak, hogy 3 db. első helyezett legyen, részletesen ld. 7. hozzászólás)

„Tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma”: A kutatási tevékenységtől függ, ld. az 1. pontban.

„Tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya”: Szintén a kutatási tevékenységtől függ, ráadásul torzítva van, mivel ha sok a fiatal PhD-hallgató, ami az utánpótláshoz mindenképp szükséges, az arány alacsonyabb lesz (tehát rosszabbnak tűnik). Ha magas, az viszont akár amiatt is lehet, hogy nincs oktatói utánpótlás...

„MTA-címek aránya”: Szintén a kutatási tevékenységtől függ.

Tehát bár látszólag az oktatók kiválóságát mérték, ezt nem az oktatás, hanem a kutatási tevékenység alapján tették, amely viszont nem függ ösze. A jó kutató is lehet rossz oktató, a jó oktató meg nem feltétleül jó kutató is. A minimumot meg azért előbb-utóbb úgyis mindenkinek teljesítenie kell oktatás és kutatás terén is (ami nem feltétlenül jó, mivel így annak is muszáj oktatnia, aki inkább kutatna, és az oktatásban pl. nem is jó...) És ugyanez fordítva is érvényes.

4. jelentkezők, hallgatók

külföldi listákon: international students, faculty students

az Eduline (HVG) rangsorán: „hallgatói kiválóság” (elsőhelyes jelentkezők száma, felvettek pontátlaga, nyelvvizsgával felvettek, középiskolai versenyen helyezettek száma).

Ezek egyike sem az egyetem teljesítményétől függ, mivel nem a végzett hallgatók, hanem a frissen felvettek kiválóságát méri, akik még egy percet sem jártak az egyetemre. Ahova a legtöbben jelentkeznek első helyen, ott a legmagasabb. Ez a SOTE, mivel könnyebb megközelíteni az ország minden pontjáról és külföldről is, mivel Budapesten van. Esetleg lehet, hogy egyesek azért jelentkeznek oda, mert azt a pletykát hallották, hogy könnyebb, vagy éppen azt, hogy színvonalasabb, nevesebb stb. De akárhogy is, a „hallgatói kiválóság”-nak semmi köze az egyetem színvonalához.

5. egyebek:

Ezek teljesen megfoghatatlan és értelmetlen paraméterek, mint pl. quality of faculty (mégis mi alapján?, egyébként ez is a CWUR-nél van, Szeged 223, többi 235+), international faculty (a SOTE-n ezt is nagyon alacsonynak méri az EECA), web impact (a SOTE-n ezt pl. megint a legalacsonyabbnak méri az EECA), influence, stb....

Tehát attól függően, hogy hogyan súlyozunk, bármelyik egyetemet kihozhajuk elsőnek, de utolsónak is.

- Ha a kutatási és publikációs tevékenység számít legibnkább, akkor a SOTE lesz az első.

- Ha a diploma értéke számít a külföldi munkáltatók szemében (ami azért egy fontos szempont), akkor a SOTE az utolsó.

- Egyéb szempontok között szontén találnák olyat, ahol a SOTE lenne az első.

- Egyéb web impact, international students, stb. alapján szintén a SOTE lenne az utolsó.

- Ha az oktatás színvonala (ami a legfontosabb lenne), itt nem tudtunk igazán semmit sem mérni, de aki megpróbálta, nem mutatott ki különbséget.

Ezért lehet az, hogy egyes listákon (te úgy állítod be, mintha csak ezek léteznének) a SOTE az első, másokra fel sem kerül (pl. az EECA-ra nyilvánvalóan azért, mert az employer reputation, international faculty, web impact, stb.) paraméterek túl alacsonyak. Tehát tudnak a SOTE-ról ők is, csak nem fért be a 200-ba, ezért szerepel a 3. körnél N/A.

[link]

És ezért nincs is értelme a listáknak. Mindenki döntse el, hogy melyik szempontokat tartja fontosnak, és menjen arra az egyetemre. Ha valaki a HVG-listán elért helyezés alapján választ egyetmet, tegye, jogában áll. De nem árt, ha ezt úgy teszi, hogy tisztában van az ott olvasható számok jelentésével is.

Kedves 89%-os, már sokszor találkoztam veled kérdéseknél... mégis hogy van ennyi időd mindig ilyen sokat írni? :DDD (nem ellenszenvből, semmi ilyesmi, csak tényleg érdekel)

Amúgy bocsi az offért, meg már régi kérdés, csak épp orvosi egyetemeket nézegetek, és mindig belebotlok a hasonló kérdésekbe..