Mennyire tükrözi az orvosos sorozatok a valóságot? (A rezidens)

Sorozat függő. Én háziorvos szakorvosjelöltként, két év aneszteziológia és intenzív terápiával is a hátam mögött a következő képpen látom:

Vészhelyzet: Dráááma, drááma, drááma. Ami jó benne, hogy team munkát mutat be, nővérek, sürgisek, sebészek, gyerekgyógyászok stb. dolgoznak együtt, nincs kiemelve egy csoport olyan extrémen. Van benne pár igazi nagybetűs ORVOS karakter (Green, Carter).

Negatívum minden más. Mindenki agyatlanul kapkod, össze-vissza rohangál, feleslegesen ordibál, feleslegesen bunkó. Még egy SBO-n sincs helye olyan szintű kapkodásnak és káosznak ami ennek a szerencsétlen sorozatnak minden másodpercét belengi. Szakmailag pedig borzasztó, pl. minden egyes rohadt részben kiütnek valakit, asystoliára (szív leáll, EKG egyenes csíkot húz) ez iszonyatosan nagy hiba, ilyenkor a kiütés semmit nem csinál, kiütni akkor kell ha a szív fibrillál. És tele van ilyen hülyeségekkel az egész sorozat.

House: Szakmailag jó. Az esetek jók általában orvosilag is elég korrektek, de gyakran extrémen ritkák. A team működése az orvosok viselkedése hatásköre stb. viszont köszönőviszonyban sincs a valósággal, de ez gondolom senki számára nem meglepő. House az az orvos, aki áthág minden szabályt.

Dokik: Ebből csak pár részt láttam de emberileg ez áll a legközelebb a valósághoz. Hiába vígjáték az egészet átlengi egy irónia. Nagyon korrekt sorozat.

Grace klinika: Kifejezetten utálom ezt a sorozatot, szerintem ártalmas hihetetlenül sok szempontból. Igazából az egész nem szól másról mint egy maréknyi diplomás félisten sebészről, akik egyedül megoldanak bármit, néha hisztiznek, meg amikor pedig nem dolgoznak akkor non stop kefélnek.

Az a probléma, hogy az, amit ezek a sebészek a sorozatban csinálnak az az esetek 2/3 részében nem a sebészek, hanem az anesztesek vagy a belgyógyászok munkája és a sebészek nem, vagy alig értenek hozzá. A sebész gyakorlatilag tud operálni, meg van némi belgyógy alapja, de anesztes/intenzíves nélkül semmire nem megy, maximum helyi érzéstelenítéses kisműtéteket tud csinálni. A Grace klinika egyetlen anesztest nem mutt be. A sebész az isten, más orvos nem is létezik és sajnos ez a gondolkodás nagyon látszik a magyar lakosságon is.

Az átlag sebész megsúgom, hogy nem tud normálisan se intubálni, se emelt szinten újraéleszteni, és semmit nem ért az intenzív terápiához, ez nem lenne baj, hiszen egy teamben dolgoznak, de a team többi tagja is éppen olyan fontos, az anesztes, a műtősnő, a radiológus stb...

A rezidens: csak a trailert láttam. Ez alapján az jött le, hogy a betegekért a szabályokat megszegő kollégáról van szó.

Az amerikai EÜ-ről és orvosi mentalitásról azt kell tudni, hogy rohadtul lusták maguktól gondolkodni. Mindenre protokolljaik és szabályaik vannak, ezek nélkül a seggüket sem tudják kitörölni, ezek a protokollok tök jól működenek, 10-ből 9 esetben, de a maradék egy esetet is normálisan el kellene látni.

A magyar EÜ tök máshogy működik. Itt a protokoll csak egy irányelv, nem kötelező követni a protokollt, ha úgy érzed, nem szolgálja a beteg érdekét, sokkal inkább tapasztalatból, érzésre és egyéni tudás alapján megy a gyógyítás.Ez bizonyos esetekben jó, bizonyos esetekben nem.

Egyébként valahol mindig meglep, hogy mennyire érdeklik az embereket ezek a sorozatok, amikor itthon én főleg azt tapasztalom, hogy a szakmánk lenézett, és semmi társadalmi megbecsültségünk nincs.

Csak az utolsó bekezdéseddel vitatkoznék, én épp fordítva látom: az orvos egy félisten nálunk. Ami nem baj, szerintem minden elismerést és megbecsülést megérdemeltek, én a magam részéről nagyon tisztelek minden orvost.

Mi a véleményed a dr . Murphy sorozatról?

"az orvos egy félisten nálunk."

A sebész talán. Mert a beteg fél.

Dolgoztam anesztesként, ahol tényleg olyan a munka, hogy félisten vagy, meg is ölheted és vissza is hozhatod a beteget. Legtöbb beteg úgy tekintett ránk, hogy mi csak kiszolgálószemélyzet vagyunk, mi csak altatunk a nagy sebész keze alatt, holott, sokszor az altatás volt a műtét nehezebb része.

Most háziorvosként dolgozom, itt meg végképp nulla a magbecsülés, a beteg úgy jön be mintha közértbe jönne. "Cső, két Cataflam, meg egy beutaló lenne..." Aztán megsértődik amikor megkérdőjelezem, hogy mit miért akar, vagy nem vagyok hajlandó hülyeségre beutalót adni. Ennyit arról, hogy mennyire vagyunk megbecsülve. Semennyire. A mai világban focistának kell menni, az az érték ha jól tudsz kergetni egy golyót a gyepen, nem az, ha embereket tudsz gyógyítani.

Dr. Murphy: nem láttam. De érdekes az alapkoncepció, habár a munkánk jelentős része kommunikáció, egy orvosnál nem elég ha intelligens, jól kell tudni kommunikálnia, egy Aspergeresnek meg nem éppen a kommunikáció az erőssége.