Rájöttem, hogy passzív-agresszív személyiségzavarban szenvedek. Mit tehetnék?

Még nem hallottam ilyesmiről, de elhiszem hogy van, mert annyiféle betegség és kór létezik hogy ijesztő.

Hát, nem lenne utolsó ha tényleg elmennél szakemberhez, beszélgetni a problémádról, hátha tud valamit segíteni.

Hááát elolvasva mi is az a passzív-agresszív személyiségzavar valszeg elég sok 15 évesre igaz kisebb-nagyobb mértékben, és egykori tinédzser önmagam is pont így jellemezném. Mármint még magamnak sem merem bevallani, ha valamit mégsem szeretnék, látszólag még lelkesedek is néha, aztán sunnyogok, majd ha számon kérik, akkor jöhet a sértôdött ajtócsapkodás és öngyilkos ösztönökig fajuló világfájdalom "meg nem értettségem" okán. Szerintem ez leginkább a hormonok miatt van sajna, terhesen is szinte újra ilyen lettem.

De összegezve: gyakorló hipochonderként :) tanácsolom, hogy ne olvasgass ilyesmiket, vagy ha mégis, inkább menj utána szakemberhez, pszichológushoz, az tényleg segít. Az öndiagnózis netrôl sosem jó ötlet.

Ja és nehéz, de egyik nap ölelgesd meg jól a szüleidet, és ha nem is sikerül elmondani, mi bánt, vagy nem biztos, hogy alkalmas nekik az idôpont, és úgy reagálnak majd, ahogy szeretnéd, azért mégis jót tesz mindenkinek és feltölt a hétköznapokra.