Emlekeztek meg a tortenetemre, amelyben a ferjem megvadolt hogy "nem vagyok jol" es ra akart kenyszeriteni hogy antidepresszansokkal kezeltessek, de utanna talalltam egy cikket, mennyiben lehet benne igazsag?

Szia,2008-ban két hónapig szedtem különböző antidepresszánsokat,nyugtatót,tudom is én már,hogy mi volt a pontos nevük.Édesapám rákos betegsége,majd sajnálatos halála,munkahelyi gondok,párkapcsolati problémák sodortak ebbe a helyzetbe.Szóval,akkor minden összejött és sajnos elhagytam magam.Az volt a szerencsém,hogy tudtam azt,segítségre van szükségem,édesanyámhoz rohantam pizsamában,mezítláb,az egyik nyári reggelen (pedig a szomszéd kerültetben lakik,kocsival mentem),ő azonnal elvitt a pszichiátria ambulanciára.Ott aztán csak írták a gyógyszereket.a furcsa az volt,hogy állandóan cserélgetni kellett őket,mert ájulást,hatalmas vérömlenyeket,szörnyű végtagfájdalmakat okoztak.Viszont a halucinációk,félelem megszűntek.Próbáltam a gyógyszer csak végszükség esetén szedni,de sajnos muszáj volt,mert annyira féltem.Két hónap után azonban kipihentem magam,tisztult a tudatom és rájöttem,hogy vagy állandó gyógyszerfüggő leszek,vagy erőt veszek magamon és soha a büdös életbe még egyszer nem kerülök ilyen kiszolgáltatott állapotba.Utóbbi mellett döntöttem.A gyógyszert folyamatosan vonta meg az orvos,így is nehéz volt,állandóan ideges voltam,ezt értsd úgy,hogy ültem és állandóan járt a lábam,nehezemre esett egy helyben maradni,ez volt a legszörnyűbb az egészben,ez az állandó nyugtalanság,és persze állandóan fájtak a lábaim,végül a kezem is.Az orvos azt mondta antidepresszánsra nem lehet rászokni,dehogynem!!!ezt csak azt tudja,aki le akar szokni róla!És én csak két hónapig szedtem őket,mit csinál az,aki évekig szedte?Nagyon nehéz volt,mondhatni borzasztó.az öngyilkossági kísérletről meg annyit,hogy soha nem csináltam ilyet,viszont volt olyan,hogy mentem be dolgozni és a metrónál azt éreztem,hogy valaki lögdös hátulról,emlékszem,mindig középen álltam meg,hogy nehogy beessek a metró alá.Nálam ezt mondjuk nem a gyógyszer okozta,az biztos,mert sajnos halucináltam és hangokat hallottam,szóval nálam ezek okozták a halálfélelmet,de egy biztos,öngyilkos soha nem akartam lenni!Azóta tudom,hogy sokan sajnos nem akarnak azok lenni,csupán elborult elméjük játéka az egész.Nehéz dolgok ezek,egyetlen jó volt az egészben,megerősödtem és ma már tudom,hogy még a szeretett személy elvesztése sem hozhat ilyen állapotban,sok mindent átértékeltem,felnőttem és megismertem a saját korlátaimat.A férjedre visszatérve meg,aljas dolog,amit csinál,próbálj meg menekülni,ne sajnálj pénzt az ügyvédre,légy boldog a gyerekeiddel,ez az ember nem érdemel meg téged és igaz,lelki terrorban tart,azért is kerültél abba az állapotba,hogy felmerül a pszichiátriai kezelés.Hogy áll most a válásotok?Sikerült valamit elérned?

Igen, emlékszünk. Sőt, úgy látom az egész történet csak arra ment ki, hogy a végén a gyógyszeriparnak csinálj ellenreklámot. Azt nem tudom, ennek így mi köze a családi kapcsolatokhoz..

Egyre inkább úgy látom, hogy a kérdezőnek sajnos valóban szüksége van a pszichiátriai gyógyszerekre.

Szerintem vannak olyan esetek amikor az antid. elkerülhetetlen,pl. sizofrenia,különbözö veszelyes szemekyisegzavarok,ilyenkor a beteg veszelyes a környezetere,igen is szedni kell.En szemely szerint,felelem-panik-ba szenvedtem,ebben az allapotba-betegsegbe,nem fontos.Szedtem is 2 hetig,az örület hataran voltam.Megjegyzem,nagyon erzekeny szemelyiseg vagyok,HSP-nek mondjak külföldön,vagyis minden zavar(szel,zajok,hideg,meleg,erös feny,gyogyszer erzekenyseg...es sorolhatnam).Tehat nem lehet mindenkit egy csoportba toloncolni.En a panikkal,meg sem közeliettem pl. egy sizofrenias(nem tudom jol-e irtam) beteget.

Nem,nem eszleltem javulast,söt,erös hanyingert es erös erös felelmet valtott ki,nem birtam 5 percig egyedül maradni(en azt gondoltam akkor ,ez a panik-tol van),az a keves ennivalo, alig ment,mindent teaval ettem,hogy valami lecsusszon,majd jött a napi 3x erös panikroham,nem alvas,remeges,utoljara,a hanyinger mellett,olyan erös ehsegerzet is elfogott,hogy mar fajt a gyomrom,viszont enni alig birtam,ejjel is felkeltem enni,fel szendvicset,fel oraig ettem,majd megörültem,mire az orvosnöm azt mondta,rögtön abbahagyni,majd jobban lettem,a hatasa .a felelem megmaradt(ami addig nem volt).3 evig küszködtem mire kigyogyultam a panikbol.