37 éves pasi vagyok, alkoholfüggő. Hol tudnék értelmes segítséget kérni a leszokáshoz, azon kívül, hogy "ne igyál"?

Nos, sikerült! Csak azért írok most ide, hátha valaki még rákeres erre a kérdésre és reményt adok neki.

Éppen ma vagyok egy éve tiszta. Ez a vidám része.

A szomorú része az, hogy hiába való volt minden segélykiáltásom, senki sem volt hajlandó segíteni. Sem a család, sem a barátok, sem a "párom". Nem tudott, vagy nem akart, ezen már nem rágódom. Annál nagyobb büszkeség viszont, hogy ÉN csináltam meg, egyes egyedül! Akinek van/volt függősége, az pontosan tudja, hogy mennyire nehéz és reménytelennek tűnő próbálkozás segítség nélkül leszokni. Nos, rengeteg-rengeteg akaraterő és kitartás kell hozzá és rengeteg szenvedéssel jár. Küzdeni kell, keményen küzdeni önmagaddal.

Volt aki feltette már a kérdést és én is feltettem magamnak, hogy; és, megérte? Jobb?

Elgondolkodtató kérdés, nem is tudtam rá válaszolni azonnal. Egészségileg úgy különösebben nem érzek változást. Leadtam a felesleges kilóimat, nagyjából ennyi. Elvesztettem rengeteg "barátot", sok-sok ember lemorzsolódott mellőlem. Az ilyenkor szokásos beszólások állandósultak: "Mé' nem iszol? B*zi vagy?", "Asszony nem engedi?" "Beteg vagy?", stb... Így átkerülve a másik oldalra nagyon furcsa tapasztalni, hogy az emberek számára a rossz a jó, a jó a ciki és még nekem kell mentegetőzni.

Amit nyertem: Az életem. Lehetőségek. Sportolni kezdtem.

Miért jó, hogy leszoktam: Sajnos már csúsztam azon a bizonyos lejtőn, elég keményen toltam, és ha most nem vetettem volna véget az ivásnak, hamarosan elveszítettem volna a munkám, aztán az állásom, majd a házam és hajléktalanként éltem volna. Valameddig... Ezt a képet láttam magam előtt végig és tudtam, hogy ez nem az én utam, nekem a másik utat kell választanom. Ez segített. Sajnos az emberek nem.

Vágjatok bele! Van remény és van happy end!