Mikortól lehet mondani, hogy időskori elhülyülés?

Vannak bizonyos emberek, akik nehéz természetűek.

Vannak, akik öregkorukra lenyugszanak és vannak, akik egyre hülyébbek lesznek. Pl: állandó hisztériázás, üldözési mánia (mindenki engem szid, mindenki hazudik, mindenki egy rohadt szemét aljas undorító féreg - mindezt egy levegővel), összeveszés minden létező emberrel aki körülötte van, idegkitörések olyan kardinális kérdésekben, mint pl: minek nyitod ki az ajtót, minek csukod be az ajtót, ne tedd ide, mért oda teszed.

Beszűkült mindennapok: evés, alvás, evés, tévé, internet, evés, tévé, alvás.

Rokonok már rég elmenekültek, a szomszédok tartják a 40 lépés távolságot.

Gondolom a fentiek már nem átlagos dolgok, hanem itt már probléma van fejben.

Másnak is van hasonló tapasztalata? Más is kirohanna emiatt a saját életéből és új életet kezdene egy másik bolygón ahol az lenne minden vágya, hogy az összes sértést elfelejtse és nyugodtan éljen végre?