Fogfájás kismamaként. Mit lehet tenni?

Először is: nincs olyan antibiotikum, amit kismama szedhetne. Maximum akkor szedhet ilyet (orvosi utasításra!), ha életveszélyes állapotban van (pl. baleset, súlyosabb bakteriális fertőzés). Ugyanez vonatkozik a szoptató anyákra is.

Másodszor: a terhesség során a magzat nem vonja el a kálciumot az anyától. Ez egy tévhit, és biológiailag lehetetlen. A kálciumot nem azért kell szedni a kismamának, mert akkor neki kevesebb jutna, hanem hogy a magzat csontozata megfelelően tudjon fejlődni.

A terhesség fogászati szempontból (is) egy speciális helyzet. Legfőképp azért, mert megváltoznak az étkezési szokások, a hormonok miatt az íny érzékenyebben reagál a lepedékre, illetve a reggeli rosszullétek miatt (elég csak a hányinger) savasabb lesz a szájüreg pH-ja. Ha ehhez a megváltozott helyzethez nem alkalmazkodnak a fogápolási szokások, akkor a fogzománc nagy saveróziónak lesz kitéve (ettől kopik és töredezik), az íny jelentősen begyullad, megduzzad és fájdalmassá válik, a meglévő kisebb szuvasodásokban pedig felgyorsulnak a folyamatok. Így kialakul egy ördögi kör: ahol fáj, ott óvatosabban és kevésbé mosom meg, így még több lepedék rakódik oda, még jobban begyullad, még jobban fáj... Ezért nagyon fontos még a terhesség tervezése előtt a fogorvost meglátogatni és a fogakat rendbe tenni (jó motiváló erő, ha az apuka is példát mutat 😉). A terhesség közben pedig maximalizálni kell a szájhigiéniát: minden egyes étkezés és nassolás után 15-20 perccel fogat kell mosni - ha erre nincs is lehetőség, legalább egy pohár vízzel öblíteni. A reggeli rosszullétek után ne mossunk egyből fogat, itt is várni kell hogy a nyál egy kicsit rendezze a pH-t. Ezen kívül minden egyes fogmosáskor szükséges a fogközök tisztítása fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével. A fogakra rakódó lepedéket sokszor nehéz felismerni, mivel ugyan olyan színű, mint a fog és csak a fénytörése más. Hogy tényleg jól sikerült-e a fogmosás azt gyógyszertárban kapható plakkfestő tablettával lehet ellenőrizni: fogmosás után el kell rágni és megfesti az otthagyott lepedéket. Az ínygyulladás addig nem fog elmúlni, amíg az oka (a lepedék) is ott van, vagyis akármennyire is fáj, vérzik és kellemetlen, mindenhol meg kell mosni az íny mentén a fogakat. Itt az a lényeg, hogy körkörösen mozgassuk a fogkefét vagy az ínytől kifelé söprögessünk vele - tehát semmiképp se az íny alá söpörjük a plakkot. A gyorsabb gyógyuláson segíthetnek az ínyre való gélek: curasept gél, elugél, anaftin gél, gengigél. Szájvíz használata is javasolt lehet, csak figyelembe kell venni ez nem helyettesíti sem a fogkefét, sem a fogselymet.

Ha nagyobb gond van, kibírhatatlan a fájdalom vagy feldagad az arc, akkor jelen helyzetben is tud segíteni a fogorvos. A vírus miatt szigorúan tilos tömést készíteni, de gyökércsatorna megnyitást (vagy más néven a gyökérkezelés megkezdését, trepanálást) indokolt esetben szabad csinálni. A foghúzás is ugyanúgy szóba jöhet. Gyökérkezelésnél, ha a vizsgálat és a tünetek alapján elhalt a fog, nem feltétlenül szükséges érzésteleníteni. Foghúzáshoz viszont mindenképp kell a zsibbasztás. Na most a zsibbasztáshoz használt lidocainról tudni kell, hogy bizonyítottan bejut a méhlepénybe, de eddig még nem tapasztaltak miatta káros hatást a magzaton (tény hogy nem is kísérleteztek vele). Viszont ugyan azt a lidocaint adják szüléskor a gerincbe, és eddig komplikáció még nem volt emiatt - bár mondom hogy terhes nőkön senki sem kísérletezett eddig és nem is fognak. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyobb baj esetén is van megoldás, nem kell otthon szenvedni. Arról nem is beszélve, hogy a szájüregi gyulladások koraszülést, akár vetélést is eredményezhetnek. Ez viszont már bizonyított tény, ugyanis a szájüregből származó patogén baktériumokat (ezek tömörülését hívjuk lepedéknek) kimutatták mind a méhlepényben, a magzatvízben és a köldökzsinór vérben is, ahol fertőzést tudnak okozni.

"Vagy esetleg megnyitják a gyökér csatornát, ha a fog még menthető."

Ez szép és jó. De hónapokig nem lehet nyitva.