Mostanában viszonylag gyakran villannak be régi álmokból pillanatnyi foszlányok, amikről nem is gondoltam hogy emlékszem még rájuk. Bővebben lent. Mit csináljak? Kezdek "kiégni? "

Jó pár hónapja kezdett egyre többször ilyen lenni hogy csinálok valamit (általában tanulok ) , és akkor egy-egy pillanatra egy álomból egy kép beugrik. És ismerős, tudom hogy azt álmodtam, és pár részlet beugrik az álmokból is.

Jó pár éves álmok olykor, 1-6 évvel ezelőtti kB akár.

És ekkor elkezdek ezeken gondolkozni , és egyből el is tereli a figyelmemet , pedig nem kéne, mert mint fentebb említettem, tanulok, és tanulnom is kell, hogy ősszel le tudjak nyelvvizsgázni, hogy a diplomát télen megkaphassam, hogy mester képzésre pestre felmehessek, és végre élhessek, mert itt a varosomba ahol egyetemre járok, semmi egyetemi élet, a várost nem szeretem , nincs semmi ami ideköt, sok rossz régi emlék van csak itt, és szabadulni akarok.

Január óta nem volt olyan egymást követő 2 nap amikor ne kellett volna valahova menni vagy valamit csinálni kellett..

Májusig zk-k és beadandók miatt . Rendben ez a rendszer velejárója.

Kozben rendszeresen rokonokhoz menni, vagy rokon jön, akár olyan akit 10 éve nem is láttam, de egy egész nap elmegy az őrületbe keltő semmibe..

Május és augusztus kozt meg szakmai gyakorlat miatt, reggel 8-16ig kávét főzni és virágot locsolni kell...

Mernök hallgató, diploma előtt fél évvel, és ilyenekre megy el napi 8 órám, hogy kávét főzök, vagy főnöknek büfébe lemegyek csokiért...

És utána hazaérek, eszek iszok fürdök stb , máris este 7 óra, és akkor tessék tanulni , 11ig mondjuk. Talán egy rész sorozat belefér, és éjfélkor alvás, vagy kiverem és kis mobilozás és alvás.

Olyanra hogy barátnő, mióta másfél éve végetért, nem igazan "vágytam" , elején még azért mert nem tettem túl magam még, de 7-8 hónapja meg azért nem is próbálkozok, mert úgyse lenne idom rá..

Ahogy magamra sincs..

Asztali gépem már porosodik, annyira nincs használva.

És mindeközben amikor említem valakinek hogy mesterre szeretnék menni, mindenki vagy kiröhög, vagy azt mondja hogy felejtsem el, nálam jobbak is lemondanak árról. Vagy hogy "minek neked az" . "Hát te hulye vagy."

Egyedül kb anyám, testvérem az akik pozitívan állnak a témához. Pedig nem vagyok rossz tanuló. Gépészmérnök szakon 2,9-3,4 közt mozgok.

Dolgozni még nem akarok , mert ha azt elkezdem, akkor azzal kvázi a fiatalkorom ér véget.

Még élni akarok...

Felsőben azt mondtam magamnak, hogy majd középiskolában jobb lesz.

Középiskolában azt hogy majd egyetemen.

Középiskola vége és egyetem első éve maga volt a menyország, életem legjobb nyara akkor volt.

De utána hirtelen minden eltűnt. Nem éltem még meg eleget.

Azt látom hogy ismerősök instagrammon mindenhova mennek.

Egyik izlandon van, a másik japánban. A harmadik fesztivál körúton...

Én meg otthon , és tanulok, mert 8.-ig egy borzalmas nemet tanárom volt , 9-12.-ig- meg 3 különböző angol tanár, és a nyelv tudásom így nem -igen kapott jó alapokat...

A nap egyik fénypontja amikor aludni megyek , és kíváncsian várom hogy milyen álmom lesz aznap este.