Lehetséges az, hogy egy lány 17-18 éves korában Asperger-szindrómája előjöjjön/kialakuljon?

Engem is 17 évesen diagnosztizáltak. Visszatekintve mintha régebben is lettek volna árulkodó jelek, de mindig betudták annyival, hogy csak kicsit furcsa vagyok. Aztán később a nővérem olvasott róla, miután mondta én is utánanéztem, és elkezdett érdekelni a dolog, szóval elmentem pszichiátriára, és meg is kaptam a diagnózist.

Egyébként szerintem elmondhatod neki a gyanúdat, de csak óvatosan, te ismered, nem mindenki reagál úgy erre mint például én, mert én konkrétan örültem, amikor kimondták, hogy aspergeres vagyok.

Azért szerintem jó, ha elmondod neki, mert akár így találhat magával kapcsolatban valamelyik kérdésére választ is. Nem is muszáj vele elmennie orvoshoz, hiszen az írásodból is úgy veszem le, hogy nincs igazán emiatt semmi hátránya vagy problémája.

Igazából nekem se komoly, szerintem első ránézésre meg sem mondaná az ember. :D Mindennapi életben talán az okoz problémát, hogy például idegenekkel nehezen tartok szemkontaktust, meg nem mindig ismerem fel az érzelmeket, mimikákat az emberek arcán. Ezek amúgy simán tanulhatóak, szóval ha kicsit megerőltetném magam biztos menne.

Amúgy maximum azért lehet érdemes diagnosztizáltatni, mert az ember így különböző támogatásokat zsebelhet be. Például én ingyen utazhatok Bp-n belül, azon kívül 90%-os kedvezmény jár, volt parkolókártyám, ami ugye ingyenes parkolást biztosított, ezen kívül a magasabb összegű családi pótlék is jár.

Egyébként ha bármi kérdésed van, nyugodtan írj privátot, megpróbálok tőlem telhetően rá válaszolni. :D