Szóljak anyukámnak vagy mit csináljak? Nem akarok nővéremnek se rosszat. És miért nem szól ha baja van?

Hát én aztán adnék is neked rendesen a nővéred helyében, ha spicliskednél, mint Testvér....

NE! NEHOGY szólni merj anyudnak! Kérdezd inkább meg a nővéredet, beszélgess vele erről, de ekkora lányoknál (nem vagytok már kicsik!) Már vér ciki az árulkodás...

Egyébként a fű nem nagy dolog, minden fiatal átesik ezen a korszakon, én már öreg róka vagyok és tudom. Nekünk volt ilyen korszakunk, kinőttük, diplomás, normális felnőttek lettünk tesómmal együtt. Ezerszer inkább cigizgessen hébe-hóba, mint alkoholizáljon minden nap, esetleg kemeny drogokhoz nyúljon.

25/L

Hát az én baráti körömben senki sem esett át ilyen korszakon, szóval azt állítani, hogy minden fiatal átmegy ezen, nem teljesen helytálló, illetve egy kissé sértő is ránk nézve. Mi is diplomás emberek vagyunk mind. Túléltük cigi, pia meg drog nélkül a kamaszkort és az egyetemet, pedig volt stressz és bizonytalan családi háttér rendesen. A kérdező is ilyen fiatalnak tűnik, így teljesen érthető, hogy ő nem tartja normálisnak, ha füvet talál a testvére szekrényében. Szerintem sem normális. Nem azt mondom, hogy hatalmas tragédia, hogy füvezik egy 19 éves, de azért már ne rakjuk olyan alacsonyra a mércét, hogy ezt normális viselkedésnek állítjuk be! Igen, sokan kinövik és leállnak vele, de szintén sokan továbblépnek keményebb cuccokra, onnan meg nehezen van visszaút. Szerintem teljesen jogos az aggodalom.

Én nem árulnám el a szüleimnek, Kedves Kérdező, de mindenképpen elbeszélgetnék erről a testvéremmel! Nekem is van egy húgom, bár ő nem bulizik vagy füvezik, csak mindig olyan fiút fog ki, akiről utólag kiderül, hogy pszichés gondjai vannak és megkeseríti a tesóm életét. Ha bármi probléma van, azt előbb kettesben beszéljük meg, nem árulom be a szüleinknél. Mióta bármit elmondhat nekem, anélkül, hogy a szüleink megtudnák, sokkal jobban figyelembe veszi a véleményemet. Sokat segít, ha az ember megbízhat a testvérében. Ha igazán szorossá válik a kapcsolatotok, talán hallgat a tanácsaidra és nem fajul el jobban.

5, akkor neked vagy nem volt igazi fiatalkorod, azaz a javából, úgy értem: huncutság,bulik, mindent kipróbálás, vagy csak szimplán túl jó kislány/jó kisfiú társaságba kerültél, akik suli után hazamentek leckét írni, de nem csavarogtatok, nem igazán éltetek. Hidd el, ti vagytok kevesebben!

Egyebekben meg mitől is lenne sértő az a fiatalságra nézve, ha feltételezhetően kipróbált egy szál füves cigit, netán többet szívott? Ettől még senki nem halt meg, nem dőlt össze a világ, senki nem ártott ezzel harmadik szemelynek, így én meg azt mondom, az nem helytálló, hogy sértőnek titulálod azt, ha valaki feltételezi, te is túl vagy már egy szál cigin, egy-két berúgáson, mert ez kb ugyanazon a szinten áll meg. Majdnem minden ember túl van ezen a korszakon.

#6 Neked és nekem merőben mást jelent a fiatalság. Amit te mondasz, hogy minden fiatal átesik ezen a korszakon, az nem a bulizás, hanem a lázadás. Lázadtál te is, piálással, fűvel meg partyzással. Lázadtam én is, fekete ruhában, intellektuális vitákat vívva bárkivel, akinek nézetei nem egyeztek az enyémmel. Élvezted a fiatalságodat te is, haverokkal hülyüségeket csinálva, éjszakákba nyúlóan hangos zenére táncolva és bagózva, utcákon csavarogva, pasizva/csajozva. Élveztem az ifjúságomat én is, szörnyekkel harcolva a 400 km-re élő barátaimmal csapatot alkotva, fanartokat rajzolva a kedvenc könyveimből és filmjeimből, otthon viccesen kisminkelt fejjel, grimaszolva fotózva egymást a barátnőimmel vagy éppen jelmezben buszra szállva a barátaimmal egy Halloween esti vetélkedő után. Te lehet, hogy éppen arra emlékszel vissza szívesen, amikor a fűtől röhögőgörcsötök volt a tesóddal és órákig csak fetrengtetek az ágyon nevetgélve. Mindig felidézitek, hogy ki milyen vicces dolgot csinált a buliban. Én meg arról nosztalgiázok, amikor az összes barátommal egyforma Lórien-leveles nyakláncokat vettünk és 3 évig minden alkalommal a nyakunkban hordtuk, amikor közösen mentünk megnézni az új Hobbit részeket a moziban. Visszaolvasom a kamaszkori üzeneteimet és elérzékenyülök a kreatív, geek viccekből álló vagy éppen komoly témájú hosszas beszélgetéseken és büszke vagyok a barátaimra, hogy már akkor is milyen műveltek, poénosak és empatikusak voltak. Számomra ezek az emlékek sokkal többet érnek, mintha arra kellene visszaemlékeznem, hogy annyit ittam, hogy csak a buli felére emlékszem, cserébe 2 napig fájt a fejem utána. Pontosan tudom, milyen volt a többség egy hétvégéje, ugyanis minden hétfőn üvöltve újságolták el az egész osztálynak. Mi a legjobb barátnőmmel beszélgettünk és rajzoltunk nálunk vasárnap este, eközben az osztályom népszerű tagjai addig ittak és drogoztak, amíg már azt sem tudták, hol vannak. Pontosan tudom, mert hétfőn a fejüket fogva érkeztek meg a gimibe és azonnal részletezni kezdték az éjjelt. Idézek párat. 16 éves fiú hulla arccal: "Fú, b***d meg, úgy beb***tam tegnap, hogy leszoptam valakit." Másik 16 éves fiú válasza, még félig kábultan: "Hallod, szerintem én voltam az. Kajakra azt hittem, csaj vagy." Eközben 16 éves lányok a terem másik sarkában: "Úristen, mindjárt idehányok. Azt sem tudom, hogyan értem haza." "Négykézláb, Lili. Próbáltunk hazavinni a Pattival, de nem tudtunk egyenesen sétálni és cipelni egyszerre, szóval letettünk, aztán hazamásztál velünk."

Hát köszönöm, de ilyen emberekkel engem ne vegyen egy kalap alá senki, mert ez egyszerűen szánalmas, ha éretlen kamaszokról van szó, ha nem! ;)

Persze, aki mértékkel iszik és kulturáltan szórakozik valamilyen clubban hétvégente, azzal semmi bajom, szimplán nem tartok vele.

Rendben van 7es, igazad van, nem vagyunk egyformák! Elnézést kérek, én is más voltam, Te is más voltál, én így lázadtam, Te úgy. Jogos, és szépen kifejtetted a válaszodat.

6os voltam.