Ez elhülyülés jele lehet?

Nagyanyámról van szó, aki szellemileg jó egészségnek örvend, mostanában viszont egyre fárasztóbb vele beszélgetni. Bármit mondunk, az rossz, mindent rosszul csinálunk szerinte, de teljesen hétköznapi dolgokat is. Például felhívom este, hazafelé menet és ez rögtön baj, mert meg fognak fojtani, ki fognak rabolni, ki ne tegyem a lábam sötétedés után. Utolsó beszélgetésünkkor pedig mindenkit lebutázott. Ez ilyen buta, az olyan buta és még simán közli velem, hogy én vagyok a legbutább. Eddig nem volt ilyen a családunkban, sőt gyerekként nekünk nem engedték, hogy ilyeneket mondjunk valakire. Fárasztó komolyan venni, hogy mindenről van valami negatív forgatókönyve és teljesen lehúzza az embereket, hogy mindenki milyen ostoba vagy épp erkölcstelen (pl. több hónapos párkapcsolatban "befekszenek egymás ágyába"!), vagy egyszerűen közli, hogy ne csináld, mert nem vagy rá képes! - Itt komolyan eldobom az ekét.

Távol élünk egymástól és nem is praktikus mostanában látogatni, ezért próbálom vele telefonon tartani a kapcsolatot, de így nagyon nehéz, nem tudom mire vélni ezt az agresszív okoskodását. Mindenen fel van háborodva, diktálja hogy mit kell tennünk, mindenben meglátja a rosszat és rögtön leszól, ha más véleményen lennénk. Pedig egész életében tipikus konfliktuskerülő volt, ő biztos nem tenné meg azokat, amiket tőlünk elvár így a beszélgetések alapján, ezért is tartok tőle, hogy ez valami dili előjele lehet.

Hogy lehet ezt kezelni?