Miért aggódom ennyire? Ez valamilyen betegség?

A lényeg annyi, 17 éves lány vagyok, van egy 18 éves barátom és ő a mindenem. Nincsenek barátnőim, benne találtam meg a barátot, lelki társat, szerelmet. 7. Osztályban sulit váltottam, elkezdtem szorongani. Azóta folyamatosan jelen van a szorongás, pazichologus nem segít. Nyáron kaptam egy idegösszeomlást, azon már nagyjából túlvagyok. Mostanában azt vettem észre, hogy mindenen izgulok, mindentől félek. Ha barátom mellett ülök az autóban és ilyenkor elöl ülök (alapból hátul szoktam és nem látom h mi történik) akkor gondolkozom azon hogy milyen balesetek lehetnek és mennyire veszélyes ez az egész. Ha gyorsan megyünk négysávoson akkor is nagyon rossz érzésem van. Vagy ha kiugrana elénk egy szarvas este. Vagy valaki befékez előttünk és belehajtunk. Vagy elütünk egy embert. Autó meghibásodik. Nagyon aggódom ha egyedül vezet vagy ha haverjaival megy valahova. Én is szeretnék elkezdeni jogsira viszont így ilyen félelemmel lehet nem a legjobb ötlet. De mindennel így vagyok, nagyon stresszelek azon hogy valaki más tetszik neki pedig mindennél jobban szeret de félek hogy a jövőben elveszítem. Ha meglátok egy lányt aki szebb nálam akkor elkezdek félni hogy tuti jobban örülne ha így néznék ki stb.. önbizalomhiányos vagyok. De az zavar a legjobban hogy szorongom és izgulok mindenen. Mi lehet ez? Tippeket szeretnék kérni hogy megtudjak változni!