Nagyon szorongok ez a depresszió miatt van?

Ez az ígéret nekem sokat segített!

37.Zsoltár 10,11."Egy kis idő még és nem lesznek gonoszok nézed a helyüket és nem lesznek sehol. Ám a szelidek öröklik a földet és örömmel tölti el őket hogy határtalan békében élnek."

Ebben lehet részed neked is!

A depressziót semmilyen gyógyszer nem tudja elmulasztani, viszont nagyon sokat ártanak a szervezetnek, és lebutítják, letompítják az embert, de attól még a depresszió oka megmarad. Az okot kell megszüntetni, és azon semmilyen orvos nem tud önmagában segíteni. Neked kell elhatározni, hogy véget vetsz az állapotnak. Ez a te tested és a te elméd, te irányítod, te rendelkezel fölötte. Ha meg akarsz gyógyulni, akkor meg fogsz gyógyulni. Tapasztalatból mondom ezeket, én sok évig szenvedtem ettől a szörnyű gyerekkor/tinikor miatt.

Sajnáltam magam, meg akartam halni, nem értettem hogy miért volt részem annyi szörnyűségben, amikor soha életemben nem ártottam senkinek. Igazságtalannak tartottam, és amikor már nem ért testi-lelki bántás, egyfolytában az járt az eszemben, nem tudtam túltenni magam rajta, hiába normalizálódott valamennyire a helyzet felnőttként. Folyamatosan mardosott a fájdalom, az önsajnálat, gyűlöltem az embereket, senkit nem engedtem a közelembe és nem is közeledtem senkihez, mert attól féltem, hogy bántani fognak. Aztán elmentem egy pszichológushoz, aki annyit mondott hogy szedjek napi három Xanaxot, és ezzel el voltam intézve. Szedtem egy darabig a gyógyszert, de csak rosszabbul lettem tőle, ezért apránként elkezdtem elhagyni. Rájöttem, hogy nem egy gyógyszer fogja megoldani a gondjaimat, nekem magamnak kell megtenni ezt. Először csak feleztem a Xanaxot, aztán negyedeltem, aztán már csak morzsákat vettem be, és a végén teljesen elhagytam. Emiatt még elvonási tüneteim se voltak.

Nekem a hit nagyon sokat segített, semmi másba nem tudtam kapaszkodni, csak Istenbe. Kértem a segítségét, hogy talpra tudjak állni és megváltoztatni a hozzáállásomat a dolgokhoz. De tudtam, hogy csak akkor segít, ha én is segítek magamon.

Ezért aztán gátlásokkal, szorongással, félelmekkel telve elkezdtem nyitni az emberek felé. Kedves lettem, segítőkész, mindenkihez volt egy jó szavam és rájöttem hogy nem is olyan rosszak, mint ahogy hittem. Akkor is mosolyogtam, viccelődtem, amikor sírni lett volna kedvem. Becsaptam másokat és magamat is, de végül az agyam is elhitte, hogy jókedvem van, semmi bajom és meggyógyultam. Most már úgy mosolyogok, hogy komolyan is gondolom. :)

Csak mert valakik gyerekkoromtól kezdve bántottak, nem jelentette azt, hogy az egész világ bántani fog. Így sikerült kilábalnom a depresszióból.

Évekkel később megint összegyűltek a rossz dolgok, plusz még daganatos is lettem, többször is majdnem meghaltam, szörnyű depresszió lett úrrá rajtam, de végül legyőztem azt is a hittel és az akaraterővel.

Nem tudom, hogy te mitől lettél depressziós, az okot kellene megkeresni és azt megszüntetni. Hidd el, hogy mindig újra lehet kezdeni, bármi is legyen a kiváltó ok.

Keresni kell olyan elfoglaltságot, ami eltereli a gondolatokat magadról, hasznos dolgokat kell csinálni, segíteni másoknak, magunkat pedig a második helyre kell tennünk.

Ha probléma van, azon kell lenni, hogy megoldjuk és nem görcsölni rajta, az csak árt még többet. Minden problémára van megoldás, csak meg kell keresni/találni.

Ha van kedved, megoszthatnád, hogy mi a depressziód oka, talán tudunk segíteni a megoldásában/elengedésében.