Miért tudom könnyen elsírni magam szinte mindig ahol egy nagyobb stressz ér?

Az nem annyira nagy baj, ha egy férfi sír. (Legutóbb a jogászomnál tört el a mécses a templomi padsorok közepette, de nem hagyta, hogy megvigasztaljam.)

Nekem panaszolta el többször, hogy a felesége elhagyta és szünet nélkül így is rajong érte és sír utána 61 évesen. Imádni fogja haláláig és a világért sem kellene neki más. A Becses Asszonyka nemsokára férjhez megy másodszor is.

Ui: ezzel a helyzettel én nem tudok mit kezdeni. Ő tudja, hogy mit akar. Elméletileg felnőtt, érett korú emberről van szó.