Borderline szemelyiségzavar ?

Nyolcas vagyok :) Háát most mondanám hogy ne foglalkozz a negatív kommentekkel (mert egyértelműen ez lenne a megoldás), de sajnos kevesen tudják ezeket kizárni, és ehhez még mentális betegnek sem kell lenni :D Esetleg az nem lenne megoldás hogy még így az elején kikapcsold a hozzászólás lehetőségét (persze ha ez lehetséges)? Aztán majd ha kicsit magabiztosabb leszel a blogolásban bekapcsolod. Tudom, ez most úgy tűnhet mintha homokba dugnád a fejed, de talán segítene ha még így az elején csak olyan emberektől (pl. a férjed, barátaid) kapnál visszajelzést, akikben megbízol. Kérd meg őket, hogy minél elfogulatlanabbul fogalmazzák meg a véleményüket, de ne sértően, így jól tudod hasznosítani az építő kritikákat.

Nyilván borderlineosként kerültél/kerülsz olyan helyzetekbe, illetve vannak olyan érzéseid amik másoknak szokatlanok, ismeretlenek lehetnek, de biztos vagyok benne, hogy zömében a sorstársaid, vagy kellően nyitott emberek fogják megtalálni a blogodat, akik érdeklődőek lesznek, mintsem ítélkezőek. Akik meg rosszindulatúak, azokat le kell zárni annyival, hogy fogalmuk sincs a betegségedről :)

Amúgy meg igaza van a férjednek, a blogolás tényleg sokat tud segíteni, úgyhogy ha úgy döntenél hogy mégsem vágsz bele, akkor én azt tudom javasolni hogy legalább magadnak írd le a gondolataidat, így kicsit ki tudod adni magadból ezeket.

Az 1-essel/11-essel nem szabad foglalkozni. Úgy látszik, szereti lepontoztatni magát. 😄

Borderes FB-csoportokba szerintem ne lépj be. Az a szomorú tapasztalatom, hogy ha sok borderes összegyűlik, abból soha nem sül ki semmi jó. Előbb-utóbb felszínre kerül a belső feszültség és csak drámázás, egymás kibeszélése, veszekedés lesz belőle. A blogolás viszont jó ötlet. Én csak saját magamnak írogatom le, ha valami gyötör és már ez is sokat számít.

Én magam nem vagyok borderline, de érdekel a téma és így a blogod is szívesen olvasnám.

Ha bárki bármilyen témában ír az interneten ott megjelennek/megjelenhetnek támogató és ellenséges kommentek. Nem kell vele foglalkozni, csak elfogadni, hogy ez ilyen.