Olyan rossz ez az érzés, hogy lendüljek túl rajta?

Október közepén szakítottunk a barátommal, mert megtudtam az anyjától, hogy ő egy osztálytársnőjével folytat boldog kapcsolatot, engem meg sokszor napokig hanyagolt. Ő bevallotta, hogy ez igaz is, valamint a haverjai is úgy tudják, hogy a másik csaj a barátnője.

Én igyekeztem éretten lezárni az egészet, hiszen így lehetetlen folytatni, hogy ott a másik nő a háttérben. Optimista voltam, nem is sírtam miatta... Viszont mióta vége a kapcsolatunknak, állandóan beteg vagyok, pedig ezelőtt évekig nem voltam beteg. Borzasztóan hiányzik, mert én tényleg szerettem őt és nagyon boldog voltam vele, sok szép emlékünk van, örültem, hogy legalább a gimi utolsó éve jól fog telni, erre jött ez a csapás.

Már egy hónapja állandóan a sírás folytogat, ideges vagyok és nincs kedvem sem tanuláshoz, sem sporthoz, pedig ezelőtt mindent olyan lelkesen csináltam. Sokszor napok telnek el úgy, hogy semmi értelmeset nem csináltam. Ő volt az egyetlen ember az életemben, akivel ténylegesen tudtam felhőtlenül beszélgetni, más barátaim nincsenek, soha nem is voltak, és senkit nem érdekel, mi van velem, élek-e még.

Borzasztó kilátástalannak látok mindent, hogy lendülhetnék túl ezen?

18L