Más is ennyire várja a következő alkalmat a pszichológusával?

Sziasztok! esetleg priviben tudna nekem valaki segiteni, egy jó pszichológust találni? Illetve kiket ajánlotok, mennyire megfizethető? Töltenek ki teszteket is, gondolom? Hogy zajlik egy ilyen beszélgetés?

Köszönöm, és bocsánat hogy offolok.

26L

Ez a jó terápia jele, szerencsére. Én is voltam ilyenben. Nem emlékszem, mit csináltam anno, de most azt ajánlanám az akkori önmagamnak, hogy érdemes érzelmi naplót vezetni és minden érzést kiváltó gondolatot felírni listázva a tőle kilépés pillanatától kezdve, úgy, hogy mindig visszanézve az előző napokat, hogy kihúzható-e már vmi, ami már nem fontos, nem égető érzés, vele meg így letisztultabban kommunikálni, kevesebb érzelmi viharral, még ha tudom is, h kiprovokálta, de tovább jutottunk volna velem, ha én már a munka felét elvégzem az önturkálással lelkileg...

Ezt a módszert egy könyvben olvastam már jó rég a meditációról egy magyar szakember szerzőtől mint meditációs módszer és azóta sem próbáltam, pedig izgi lehet és szerintem mindenképp hasznos is, legalább is nekem tuti hasznosabb, mint itt szörfözni a kérdések között, de hátha vki kipróbálja még terápia során és tán tényleg előrébb is jut, mint enélkül. Szóljon, aki próbálta, hátha az engem is motívál...

#5

En csak naplot vezettem. Volt egy olyan idoszak, amikor annyi minden volt bennem, hogy muszaj volt kiirnom magambol. Ket ules kozott 1-2 bejegyzesem volt. Ezek segitettek tisztabban latni, es visszagondolva, abban is, hogy mirol nem akarok beszelni (meg ha nem is szandekos).

Ahogy haladtunk elore, jo volt idonkent ezeket visszaolvasni, mert tudtam kapcsolni: ahan, itt errol beszelgettunk, most meg tenyleg ugy reagaltam. Volt, amikor ilyen felismerestol ugy elszegyelltem magam, hogy nem gyoztem bocsanatot kerni.

A vege fele mar nem nagyon irtam (szerintem nem akartam mar leirni). Most banom egy kicsit, mert jo visszatekintest adna.