Nem bírom a sok stresszt, mi lenne ideiglenes megoldás?

Relaxalj, azzal jol lehet a stresszt oldani.

Pl. ez egy alap autogen trening

https://www.youtube.com/watch?v=nb3fQEr9u_k&t=564s&ab_channe..

Minden nap egyszer csinald vegig, de pl. holnap akar 3-4x is, ha kell.

Ha ver a szived napkozben es a siras kerulget, probald a legzesedet lassitani: ulj le (vagy fekudj le), ha tudsz. Lassan, nyugodtan vegyel egy mely levegot, es lassan fujd ki. Ha kicsit lassabban fujod ki, mint ahogy belelegeztel, akkor a szivveresed egy ido utan magatol lelassul. Ha jolesik, kifujasnal nyisd ki a szad, mintha gyertyat fujnal el. Az elejen még lehet, hogy kapkodva veszed a levegot, az nem baj, par perc mulva lassulni fog, es egyenletes lesz.

Jot tesz a tempos seta vagy futas stb., de ha csak ujabb stresszt okoz a megszervezese, akkor ne. Aludd jol ki magad ejszakankent.

Ilyen stressztunetekkel haziorvoshoz is el lehet menni szerintem, ne a korhazra gondolj rogton. Hatha lesz otlete.

Ha jon a siras, nyugodtan sird ki magad, az is csokkenti a stresszt.

Forro furdo, lefekves elott egy bogre meleg tej vagy nyugtato gyogynoveny tea. Nekem segit az is, ha nagyon rohogtetos filmet vagy musort nezek.

Ha ugy erzed, kart tennel magadban, akkor semmikepp ne maradj egyedul, es kerj segitseget. Akar lelkisegely telefonszamon, vagy egyhazak is meghallgatnak, nem kell vallasosnak lenni, es tudnak tanaccsal segiteni.

Ha a gyasz nagyon elkap, holnap vagy meg egy par napig, akkor beszelj rola valakinek, vagy ird ki magadbol (naplo). Es vegul: nagyon fontos, hogy tudd, ez normalis. A siras is, a gyasz is, a stressztunetek, minden. El fog mulni.

Ha tudsz, irj 1-2 nap mulva, hogy tudjuk, hogy ment, oke?

Mindkét első válasz 100% és engem is érdekel, hogy hogy vagy, mindkét előző hozzászóló minden szavával egyetértek, jelentkezz, hogy hogy érzed magad és bizony: minden rossz érzés elmúlik, még ha tán nem is teljesen, de enyhül az idővel, az idő a legjobb gyógyszer.

Egy könyvben olvastam egyszer az érzelmi napló vezetésének tanácsát, majdnem megcsináltam, de még sosem, de sokszor jut eszembe, ezt írta: nyiss egy füzetet annak, hogy minden este leírd, kiírd magadból mindazt, ami érzéseket ébreszt benned, tán csak negatív érzéseket, de lehet pozitívat, örömöt is, aztán miután végeztél, nézd át, hátha van olyan az általad felsoroltak között, ami már nem ébreszt benned érzéseket, azt áthúzhatod, ami meg még mindig, az teljesen rendben van, minden érzés rendben van, a rossz érzések is. Minden nap olvasd újra az előző napi érzéslistádat úgy, ahogy minden nap végén az aznapit, hogy megnézd, hogy ami tegnap fájt, az ma is fáj-e még vagy kihúzhatod. Ez azért érdekes gyakorlat, mert így saját kezeddel húzod ki azt, amit már esetleg "unsz", hogy igen, még mindig ugyanaz fáj és talán éppen ettől az "unalomtól" nem fog fájni. Fontos, hogy mindig megértéssel és elfogadással fordulj saját magad felé, ítéletmentesen és kritika nélkül.

Ezen kívül olvasgass a gyász témájában internetszerte, bőven van elég információ, pl. a klasszikus stációkról, amit meg tán nem tudsz, mert kevésbé közismert, az a zsidó vallás gyászszokása, ami példát adhat az elengedés fokozatosságára: először is a halottakat minél hamarabb, még haláluk napján, max. másnap el kell temetni (nem pedig a holttest fölött sírni) és az elhunyt közeli családtagja egy hétig a halott rokon lakásában ül nyitott ajtó és kapu és gyászjelentés mellett, közhírré téve a halálesetet, hogy akár utcán járó is bemehessen részvétet nyilvánítani. A temetésen persze speciális imát mondanak, amit a temetés után egy hétig napi háromszor is elmondanak a halott lakásában, majd egy hónapig rendszeresen, majd az első évben minden hónapban a halál évfordulóján, végül csak évente egyszer lesz emléknap a halálozás napja. Ez persze nem azt jelenti, hogy amúgy elfelejtenék a halottat, ám szerintem csodálatos példája a fokozatos elengedésnek.

Egyetértek azzal az előttem szólóval is, hogy bizony, hogy ne tartsd vissza a könnyeid és a szomorúságod, hanem hagyd magad megélni, mert az elfojtásból soha semmi jó nem származik, ugye. Természetesen nehéz megbírkózni a halál gondolatával mindenkinek szeretteink elvesztése esetén, hiába tudja mindenki, hogy a világ legtermészetesebb dolga, hogy mindenki meghal egyszer valahogy. Még a nagyon idős nagymamám elvesztése is felfoghatatlan volt számomra úgy is, hogy amióta csak az eszemet tudtam, mindig is arról beszélt, hogy mi lesz, ha meghal, mégis felfoghatatlan volt számomra, hogy elvesztettem. Ez a legfurcsább az egész halál témájában szerintem, hogy amennyire érthető, annyira érthetetlen a volt és nincs többé témájában. Nagyon sajnálom a fájdalmadat és osztozom benne. Beszélj vagy írj róla, hogy milyen volt, akár írd ide nekünk, hadd ismerjük meg mi is a legjobb barátodat, neked is könnyebb lesz, hogy nem egyedül kell a terhedet cipelni, hadd könnyítsünk rajta! Váljon ez a kérdésed emléklappá részére, valami, amit tehetsz érte és magadért is, hogy mesélsz róla és rajtad keresztül megismerhetjük. A zsidóságban a nyitott ajtós hetes ülések szinte mind jó hangulatban telnek, hiszen éppen azért, mert vad idegen emberek mennek részvétet nyilvánítani egy ismeretlen gyászolónak, akkor már érdeklődnek is iránta, őszintén, a gyászolók meg beszélnek róla, képeket mutogatnak, ezzel is elbúcsúztatják a halottat, emlékét nem csak megőrizve, hanem még hírét is vive mindenkinek, hogy milyen ember volt az akár ismeretlen illető, ezen az alapon érdeklődöm én is, mert tényleg érdekel, hogy te hogyan mutatnád be barátodat, mesélj róla bátran, hidd el, hogy neked is jót tesz, ha nem magadba zárod, hanem megosztod, ám ha nem akarod velünk megosztani, akkor akár magadnak is kiírhatod mindezt, de ne temetkezz magadba, mert alapból sem jó az embernek egyedül, hát még baj esetén!

Őszinte részvétem a veszteségedhez!

2 vagyok

Akkor ez eleg jol ment, Kerdezo, szerintem, nem? Remelem, nem lett baj a kesesbol.

Akkor csinald azokat a stressz ellen, amiket irtunk, ami azokbol szimpatikus, es nehany het mulva fogod erezni a hatasat szerintem.

7-esnek

2 vagyok

Lehet, hogy a kerdezonek rossz tapasztalata van a pszichologusokkal, ilyen-olyan tanacsadokkal.

Szerintem ez a gyaszfolyamat nincs megrekedve. Az alapjan, amit ir. Gyakori is, hogy az elso hetek sokkjabol az ember egesz jol osszeszedi magat, hogy aztan pont ilyen 4-6 honap utan jonnek a sirogorcsok, a veglegesseg felfogasa stb. Es lehet, hogy ha voltak korabban psziches problemai, akkor attol fel, hogy az fog visszaterni. (Ami szinten normalis, bar ketszer egy folyoba ugyanugy nem lehet lepni.)

Jol csinalja szerintem.