Mi értelme igazat mondani, ha úgyse hiszik el?

Pl. több ismerősöm kérdez rólam ugyan annál az embernél, én egyenesen én nézem hülyének (őt, akinél ezek rólam kérdezgetnek), hogy én küldtem rá őket ne hazudjak, kb. el van előre döntve, ha így igazat mondok még én leszek a szar hazug megbízhatatlan, de már el van döntve előre, mint valami koholt vád, hogy csak ez az opció lehetséges, holott közöm sincs hozzá.

És mondjuk kurvára zavar, hogy én nézem hülyének, meg lenézem.. Én mit érezzek? Komolyan.. Ennyire gerinctelennek néz? Bizonyítani meg úgy se lehet, mert bármit mondok az nem úgy van, hát nem tudom ki néz le itt kit pl. mert én úgy érzem ilyen helyzetekbe, hogy ember számba se vagyok véve, aztán én lennék az első pl. ennél az egyénnél, aki golyó elé is ugrana érte..

6. tessék? Esetleg valami érv? Vagy csak jól esik még egyet belerúgni olyanokba akik szarul érzik magukat?