Ez pszichopataságra utaló jel?

Ez kiskoromban kezdődött és pár éve múlt el.

Egyszer 8 éves koromban otthon bepisiltem egy rokonom szeme láttára és az egész úgy lett beállítva, hogy ügyetlen vagyok és majd a rokonom ezt elmondja a tanáraimnak. Ezért ez az egyszerű baleset nekem úgy maradt meg, mintha valami szörnyűt tettem volna amitől kevesebb lennék. Rettegtem, hogy tényleg elmondja a rokonom a suliban és gúny tárgya leszek.

Ekkor kattant be nálam valami.

Ha egy gyerek órán kéredzkedett ki, akkor mindig reménykedtem, hogy nem engedi ki a tanár és nézhetem, ahogy tartogatja és ha így lett mindig izgatott voltam a látványtól.

Egyszer 10 éves koromban nálunk aludt egy lány-barátom és este el akart menni a wcre, de foglalt volt és én direkt elkezdtem neki mondogatni hogy biztos nagyon kell már pisilnie, mert izgatott, hogy láttam, ahogy görnyedezik, ha szóba hozom a pisilést.

Ugyanezzel a lány-barátnőmmel történt, hogy egyszer amikor mentünk fel hozzánk a játszótérről és szólt, hogy pisilnie kell, akkor direkt elkezdtem szórakozni a kulccsal az ajtónál és izgatott, hogy ő toporog mellettem.

Más témám sem volt, csak a pisilés és a bepisilés. Mindig kérdezgetten, hogy ki mikor pisilt be utoljára és hogyan és izgatottam hallgattam.

Közben a 8 éves koromban történt balesetet elhallgattam és mindig sírhatnékom volt, ha rá gondoltam és haragudtam magamra, hogy ügyetlen voltam.

Aztán 15 évesen jött egy változás, ami elég sokáig tartott. Az iskolában gyakran tettem úgy, mintha alig tudnám visszatartani a vizeletemet. Ha nem engedett ki a tanár toporogni, rugózni kezdtem. Ha mentünk haza, annak akivel voltam mondogattam, hogy mindjárt bepisilek, közben nem is volt igaz. Kiránduláson is volt, hogy úgy tettem, mintha alig tudnám visszatartani a buszon a vizeletemet.

Izgatott, hogy mások előtt kell feltűnően pisilnem és mindig örültem, ha valaki ugratni kezdett.

Lett egy nagyon jó lány-barátom felnőtt koromban, aki egyszer elmesélte, hogy bepisilt az iskolában és gyakran kérdezgettem erről, ő pedig nem értette, hogy miért.

Közben pisitartogatós jeleneteket néztem sorozatokból és, ahogy mélyült a barátságunk egy ilyen jelenetet megmutattam neki és megjegyezte, hogy sokat foglalkozok a pisiléssel, amitől szégyelltem magam.

Aztán külföldön elmentünk a wcre és egy nő kétrét görnyedve várt, hogy sorra kerüljön és megnéztem őt, a lány-barátom meg kinevetett.

Ezekután megint volt egy átalakulás. Csak otthon fantáziáltam a pisilésről és nézegettem tartogatós vodeókat.

De pár éve ez is elmúlt és egyáltalán nem izgat.

Azon merengek, hogy lehet, hogy 8 éves koromtól egészen felnőtt koromig pszichopata voltam?

Vagy ez mi lehetett?