Barátnőmet sokszor kényszerből dobálom bizalomból és önbizalomhiányból fakadó kérdésekkel, megválaszolásuk szorongásoldó hatással bír számomra, viszont ez így nem mehet tovább, mitévő legyek?
Volt már példa arra, hogy féltékenykedtem. És folyamatosan az a gondolat kínoz, hogy ez a kapcsolat túl szép, hogy igaz legyen. Barátnőm rendkívűl belém van zúgva, talán túlságosan is ragaszkodó, amikor betalálta valaki messengeren akinek tetszett, egyből elküldte a screenshotot, mobilja feloldókódját is simán megadná. Alig bír napokat nélkülem, és elmondása szerint velem akarja leélni az életet. De én sokszor mégis összeesküvéselmeleteket gyártok, és fontolóra veszem azt a rossz képet amit az agyam fest. Egyszer barátnőm egyik biszex ismerőse comingoutolt barátnőmnek, mire barátnőm elmondta, hogy velem együtt, a csaj csak annyit kerdezett gunyosan, hogy "komolyan vele vagy együtt?" Majd barátnőm írta, hogy "aha:D" és ott a "kettőspontdét" egyből félreértettem és azthittem, hogy már együtt nevetnek rajtam, holott barátnőm az "aha:D" után egyből le is írta, hogy "szeret, stb"
Egyik lakótársamra is volt mar pelda, hogy féltékenykedtem, csak azért mert barátnőm egyszer megdícsérte valamiert amit en nem neztem jó szemmel, pedig aztán az a lakótársam ilyen 30-as, nyomi, tutyimutyi csávó. Olyan negatív gondolatok is felbukkantak bennem, hogy a párom csak azért jött össze velem mert bárkivel összejött volna aki megadja a törődést. Magam is tudtam, hogy ezek a félelmek mind alaptalanok, viszont ebben nem voltam 100%ig biztos, ezért barátnőmet (kereszt)kérdésekkel bombázom már hónapok óta, a megválaszolásuk oldja a szorongásomat, viszont nem mehet a végtelenségig az, hogy buta, bizalmatlanságból fakadó kérdésekkel bombázom őt. Barátnőm legelősször nevetett a kérdéseimen, aztán rájött, hogy ezek nálam önbizalomhiányból fakadnak és tudta, hogy szorongásoldó hatásúak. De sokszor nem hatnak az észérvek, és nagyon rossz, hogy érzem a kényszert, hogy faggassam őt. Barátnőm bàrmi áron kitart mellettem egyébként és megnyugtat a kétejeimet illetően, de ez nem mehet a végtelenségig. Már kicsit kényszerbetegnek érzem magam. Hogyan bízhatnék jobban? Hogyan élhetnék végre gyanakvás nélküli életet?
Pár kérdés, hogy értsétek miről van szó:
"Célba érhetett volna nalad xy csak azert mert megadja a torodest"
"Csunyanak talalod-e xy-t?"
"ugye sosem volt benned az hogy neked az esetlen, aranyos ferfiak kellenek?"
"Miért nem kérdeztél rá egyből a csajnál, hogy gúnyolódásnak szánta-e az üzenetét?"
"Miért nem védtél be egyből"
válasza: válasza:A féltékenység a bizalom és önbizalom hiánya.
No és az én véleményem szerint az gyanusítja alaptalanul párját, aki képes lenne azt megtenni, ami a gyanújában van.
.
Vess véget az alaptalan gyanusítgatásaidnak, mert ha nem, teljes joggal és önvédelemből tesz lapátra mostani párod!
Ki a fene akar idegroncs lenni azért, mert a másik nem hisz neki?
válasza:Tipikus példája vagy egy mérgező személyiségnek.
Csoda, hogy van barátnőd.
válasza:Szia!
Nagyon sajnálom ezt a helyzetet, én is hasonlóan voltam az én párommal, bár nálunk én vagyok a nő.
Ami nekem segített, az az volt, hogy amikor elkaptak ezek a negatív gondolatok, akkor leültem valahova, és vettem egy mély levegőt. Arra gondoltam, hogy (a Te esetedben most) ha a barátnőm helyzetében lennék, és a szerelmem folyamatosan ilyen kérdésekkel bombázna, akkor hogyan érezném magam? Nem gondolnék arra, hogy valamit rosszul csinálok? Miért nem bízik meg bennem? Adok erre okot? Hiába teszem oda magam, igyekszem mindent jól csinálni, mindig ott lyukadunk ki, hogy nem bízik meg bennem?
Azzal, hogy a saját önbizalomhiányodból fakadóan mindig féltékenységi kérdésekkel bombázod, valószínűleg belülről Őt is éppen leépíted, hiszen folyamatosan azt az impulzust adod felé, hogy tökmindegy hogyan cselekszik, neked sosem lesz jó, mindig lesz valami, ami miatt nincs bizalmad felé. A BIZALOM az, ami egy kapcsolatot egyben tart - a hűség és szeretet mellett!
Meg kell tanulnod, és el kell fogadnod, hogy ez a nő szeret Téged, és érdemes vagy arra, hogy szeressen Téged, hiszen még mindig ott van veled, nem engedte el a kezed. De hidd el, hogy ha Téged is folyamatosan ilyen kérdésekkel bombáznának, egy idő után belefáradnál, nem? Sok lenne, és meginogna a bizalmad, hiszen a párod azt érezteti veled, hogy nem bízik benned, ez pedig nagyon gyorsan lerombol egy párkapcsolatot, hiszen ez egy feszültségi pont, ami újra és újra előjön.
Tedd félre a gondolataid, és fókuszálj arra, hogy kielégítsd a barátnőd minden igényét, kívánságát, amit szeretne. Ha ezzel foglalkozol, akkor egyrészt nem fogsz azon kattogni, hogy szeret-e, más kell-e neki, másrészt pedig biztos lehetsz abban, hogy elég jó vagy neki, hiszen mindent megteszel érte. Ezzel önmagad is megnyugtatod.
Tudom, hogy alaptalanok amiket gondolok, de mégsem vagyok benne biztos 100%ban
Az agyam fest egy rossz képet és folyamatosan negatívak a gondolataim, nagyon nehéz őket elhallgatattni, tudom, hogy hulyesegeket gondolok, de mást érzek amiatt mert az agyam fest egy torz képet
Ezt barátnőmnek is ugyanígy elmondtam
És egyébként én is csodálkozom, hogy még nem üldöztem el :/
3-as! A kapcsolat legelején meg az ismerkedési fázisban én sem voltam ilyen
Nem tudom mi lelt engem, egyébként pszichologushoz is járok már pár hete, bízom benne, hogy segíteni fog
válasza:#4 vagyok, nagyon örülök és remélem, hogy sikerül majd ebből kilábalnod.
Én is csak egy idő után fordultam át ilyen szorongásba, kb 10-11 hónap után. Bár én tudtam, hogy nekem az előző kapcsolatom sokat ártott, és nagyon féltem, hogy ugyanúgy ez is tönkremegy, unalmasnak fog találni, vagy akár a távolság miatt nem leszek elég jó stbstb.
Azóta már eljegyzett, az esküvőt tervezzük. Nincsen két egyforma kapcsolat, és legtöbbször az teszi tönkre, hogy mindig azt hiszed, hogy olyan lesz, mint az előző, és valójában saját magad teszed tönkre a gondolatokkal.
Én szedtem egy ideig szorongásra Nervenpflege-t, ez növényi alapú, szorongásoldó tabletta. Általában időszakosan jött nekem elő ez a "jajistenem, nemszeret, jó vagyok én neki?" helyzet, és olyankor 1-2 hét kúra során rendezni tudtam a helyzetet magamban, mivel a tabi elnyomta a szorongást, és így valóban a gyógyulásra tudtam koncentrálni.
Nálam kicsit más a helyzet mert vagy azon kattogok, hogy bárki célba érhetett volna nála csak mert megadja a törődést, és bennem az a kérdés fogalmazódik meg, hogy "nem voltam eléggé különleges, nem volt elég jó a személyiségem, nem is értettem annyira a nőkhöz, hogy felszedjem, bárkinek sikerülhetett volna?!"
Azt tudom, hogy szeret és jó vagyok neki, de félek, hogy bárki jó lett volna neki
Persze ezt is csak megcáfolni lehet, de az agyam igy se hisz az észérveknek
Én egyébként orbáncfűkapszulát akarok majd elkezdeni szedni
Úgy gondolod, így, hogy a nervenpflege enyhitett a szorongasodon így elkezdtél tisztábban látni és jobban felfogni a dolgokat?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!