Mennyire igaz az, hogy videójátékok játszása semmilyen mértékben sem ajánlottak, akiknek komoly céljaik vannak?
Több külföldi videót is néztem, ahol nagyjából azt mondták, hogy dopamin termelődik a videójátékokban elért sikerek miatt. Na most én pl. ez alól akkor valamilyen kivétel vagyok, mert sohasem a sikerek miatt játszok, hanem az atmoszféra, egy adott környezet magával ragad. Sohasem érdekelt, hogy jobb legyek, csak pl. érdekel pl. az I-II. világháborús környezet a játékokban.
Ami még jobban gondolkodóba ejtett, hogy azt is mondták ezek a "guruk", akikkel a nézőközönség nagyja egyetértett, hogy a legjobb semmilyen szinten játszani.
Ugyanis ha valakinek nagy céljai vannak, és napi 1-2 órát játszik este, akkor délelőtt és délután az agya így vagy úgy elő fogja rántani a videójáték témát, és szorongást vált ki, mikor ülhet a gép elé, és azon kattog majd az agya, hogy a következő célt mikor éri el benne.
Ettől függetlenül mindegyik elmondta, mindenkinek a saját döntése a játszás, ha valakinek már minden összejött, nincsenek nagy céljai, vagy megelégszik azzal a helyzettel, amivel van, akkor nem olyan vészes dolog, de ők ettől függetlenül a teljes ignorálás pártján vannak.
Ki hogy vélekedik erről? A pszichológiai részéhez nem nagyon értek, de elgondolkodtatott, ugyanis 30 éves férfi vagyok, sok tervvel, mert nagyon kevés amit eddig elértem, viszont én is játszom napi max 2 órát, mert ez idő alatt úgy érzem, minden szorongást ledobok, és utána is jobban érzem magam valamivel.
De én is erősen hajlok afelé, hogy töröljek mindent a számítógépről, csak kicsit úgy érzem, hogy ezt az egyedüli szórakozást is megvonnám magamtól - erre egyébként azt válaszolták a videókban, hogy kvázi "hülyeség" ez a szórakozási igény, a való életben való legkisebb mértékű folyamatos fejlődés mindent kielégít, és nem lesz igénye az embernek ilyen rövid idejű szórakozási tevékenységekre, hanem csak értékes dolgokat fog majd csinálni.
Azzal kiegészíteném még, hogy azért emberek tömege játszik - kisgyerektől az idősig. 30-40-es korosztályban is tudtommal igen magas az aránya a játszóknak.
Na most akkor a gaming - elnézést a kifejezésért -, ilyen gyors, "proletároknak" szánt piac lenne, akikből nem válik majd egy tudatos, sikeres ember?
válasza:
válasza:Szerintem ez azért hülyeség, mert akkor ennyi erővel semmit se érdemes csinálnod amitől dopamin termelődik!
Már ne is egyél édeséget, kakaót se igyál!
Könyvet se olvass stb.
Úgyis ráun az ember, vagy más mániája lesz...
Tökmindegy milyen céljaid vannak ha sehová sem vezet az egész mert egy állvalóság, csak még nem látsz a dolgok mögé...
A legtöbb "nagyratartott ember" hamis próféta az eredményeivel együtt, vagy ki van hagyva a mecénások névsora, mintha ő maga lenne egy született zseni!
Provokáció az egész!
Menj ki a kertbe, ültess néhány fát!
Annak biztosan lesz gyümölcse!
válasza:Most gaming van, régen meg lábtengóztak, tollasoztak, sakkoztak meg üveggolyóztak!
Na akkor annak is mi értelme volt nem?
válasza:Mondjuk én sem vagyok túlságosan ezeknek a "mindentudó nagyotmondóknak" a pártján, akik reggel 5-kor kelnek dalolászva, elég nekik pár óra alvás, mindent elértek az életben, amit csak lehetséges, rá sem néznek olyan dolgokra mint édesség vagy a TV, és olyan tökéletesek mint egy műalkotás.
Egyedül ez a videójáték-ipar téma gondolkodtatott el.
válasza:Ma már bárki cisnálhat bármit de komolyan, csak pénz meg szerződés kérdése, mit tud az a sok majom is a Tv-be vagy a parlamentbe amit bárki más ne tudna.
Hagyjuk már de tényleg!
Aláírták / szerződtek / jókor voltak jó helyen...
Ennyi.
De egy dekával se jobbak másoknál!
válasza:Ezek az emberek túl komolyan veszik magukat.
A szórakozásnak mint tevékenységnek az az elsődleges szerepe, hogy kikapcsolódj, pihenj, töltődj, NE a komoly céljaiddal foglalkozz. A legtöbb embernek rendszeres igénye, és még a céltudatos embereknél is gyakran úgy néz ki, hogy nap közben foglalkoznak a céljaikkal, de a nap végére már nagyon jól esik hagyni az egészet, és csak úgy kikapcsolódni egy jót. Aztán ha a hatékony kikapcsolódás az illető számára világháborús videojátékokat jelent, akkor játszik egyet, oszt cső.
válasza: válasza:Én 5 évig gamingeltem még 2010 és 2015 között, aztán simán meguntam, mert az összesben ugyanazt a tucat sémát fedeztem fel, meg az állandó sablonos teljesítési kényszerből lett elegem, ami már nem szórakoztatott és az se, hogy nem lehetett rájönni dolgokra hanem már külön leírás kellett egy pályához stb.
Rájöttem, hogy csomó mindenre nem jut időm mellette ami még érdekelne, nem vagyok fizikailag emberek közelébe, hiányzanak a csajok, strandolás, nyaralás, begyűrűztek egyéb más tennivalók is miatta. Nameg nem volt elég szakmám se
Azóta szereztem több szakmát is, de mindegyiknél rájöttem, hogy más a valóságos világa mint amit tanítanak róla, a legtöbb jó melóhoz meg egyszerűen nincs is szakma :D
Mindegy pótmegoldásnak tökéletesek így is, meg legalább megvannak, de még mindí azt mondom, hogy az embernek mindíg az a legértékesebb amit igazán meg tud becsülni, a többi csak szükséges.
Szóval ami szükséges az legyen meg egy akármilyen állásból vagy vállalkozásból, ami pedig értékes arra szánd a legtöbb idődet!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!