Pedofil lennék?

Gyerekkorban ért szexuális zaklatás egy rokontól. Ebből erős undor kiaalkult belőlem szó szerint nem mondom hogy elitélem a pedofilokat de kurvára betegségnek tartom és kezelendő dolognak és magát a cselekedetet amit megcsinálnak azt elitélem de nem mondom hogy instant fejbe kéne lőni az összeset.

Én nagyon sokat gondolkozok néha még túlságosan sokat is túlgondolok dolgokat.

Korábban egy volt barátom már nem beszélünk mert az a lényeg nagyon manipulálható vagyok ha megvádolnak valamivel képes vagyok még ha alaptalan is magamra ölteni ezt és azon kattogok utána hogy oké nem vagyok az de mi van ha mégis.

És az a lényeg hogy ő megvádolt engem azzal mert egy ideig egy kiskoru anime karakter volt a profilképem 25 éves vagyok de semmi olyan indittatásból nem raktam ki hogy én most hozzányulnék értitek hanem mert egy jo karakternek gondoltam meg elég erős aztán igy gondoltam kirakom.

És a nővérem megnyugtatott hogy nem vagyok pedofil csak bebeszélem magamnak de ott ez elültetett magot bennem és sokáig kattogtam ezen aztán elfelejtettem ezt és mostanában ujra kiujult ez a dolog és ez úgy néz ki hogy nem merek már videojátékban filmekben sorozatokban se ránézni egy gyerekre mert mi van ha pedofil vagyok és olyan gondolatok támadnak rám és brutálisan lehúz az életről ki se merek menni lassan a lakásból már semmivel se vagyok hajlando játszani se nézni mert rettegek ettől a gondolattól nem nagyon tartom magam embernek se ez miatt meg hogy teljes értékű ember lennék. Sokszor úgy probálom tesztelni magam hogy elképzelem magam egy gyerekkel aztán egy nővel és hogy a hasonlóságot próbálom érzékeltetni értitek hogy ugyanazt váltja-e ki és a végén tegyük fel hogy magamhoz nyulok de mondjuk egy full hetero pornót nézek közben de arra gondolok hogy az összeshasonlitás váltotta ki nálam ezt az erekciot most akkor mi van ha pedofil vagyok? Tehát egyáltalán nem hagy a tudat de közbe ntudom hogy sosem érnek egy gyerekhez hisz ez ellen kampányoltam mindig és ilyen traumám is volt tudom hogy nagyon undorító ez a dolog de mégis próbálom ezeket a túlgondolásokat eltemetni de alig sikerült néha pár órára elmúlik de aztán főleg amikor nem csinálok semmit úgymond unatkozok akkor jönnek ezek a gondolatok, amikor lefoglalom magam vagy másokkal együtt vagyok sosincsenek ilyen érzéseim. De sokszor kételkedek magamban. Nem akarom elveszteni önmagam és nem is akarok véget vetni az életemnek ez miatt. Szeretnék ebből kilépni, hogy normális életet élhessek túlgondolások és folyamatos rettegések nélkül.