Létezhet ilyen hogy megoldásfüggőség, vagy ez valamiféle adrenalinfüggőség szerű lehet, vagy önsorsrontás?

Megfigyeltem egy ideje magamon hogy nagyon gyakran vagyok fáradt, semmihez nincs kedvem. Viszont ha jön valami szar dolog, vagy ami annak néz ki elsőre, akkor elkezdek rajta gondolkozni, sokszor fel is idegesítem magam, mintha a szívem is gyorsabban verne, visszatér az életkedvem.

Történt tegnap hogy a könyvelőm hívott hogy valami gond lehet ( nem volt szerencsére végül), azonnal be kéne menni, egész úton ezen gondolkodtam, hirtelen minden más gond kisebbnek tűnt, azonnal fel is ébredtem a fásult állapotomból.

De máskor is van ilyen, ha valami rosszul alakul felvillanyoz, mert keresem rá a megoldást hogy mégis hogyan tudnék belőle jól, vagy legalább minimális veszteséggel kikerülni, ha valami jó történik nem tudok neki túlzottan örülni. Mintha magamnak csinálnám a bajokat (legtöbbször ittasan hülyeségeket, de nem erőszakos dolgokat), csak hogy aztán valahogy megoldani kelljen őket.

Ez milyen betegség lehet pontosan, már ha betegség egyáltalán?