Van olyan, hogy egyszerűen nem gyógyítható a pszichiátriai bajom?

28 éves nő vagyok.

A tüneteim 18 éves korom óta:

-Szorongás mindenen hasfájásig, hasmenésig sokszor

-Szándékos probléma keresés

-Szándékos vitagenerálás

-Nagyon sokszor érzéketlenség

-Halálfélelem

-Öngyilkos gondolatok

-Ingadozó evés, hol koplalás, hol brutál túlevés

-Sokszor letargia, ágyból kikelni sem akarás, néha túlcsorduló energia

-Szexuálisan annyira nem vészes a helyzet, bár mindig is az agresszív, szadista férfi viselkedés vonzott, nekem elég a szexben ha egy férfi azt csinál velem amit akar, saját magam nem érdekel

-Túlzott unalom, mindent hamar elunok, az életem is

-Stresszkezelési gondok, pl azon plafonon tudok lenni hogy elhagyok egy csomag rágót kb

-Sokszor költekezési kényszer, szerencsére ezt azert eleg jol kontrollálom

- Kontrollmánia, mindig tartom magam a fix programokhoz, ha valami közbejön az letargiába is tud sodorni

-OCD szerű tünetek, állandó pakolás, rendrakás, rendmánia, nem tudom jól érezni magam pl a strandon egész nap, ha arra gondolok hogy pl egy díszpárnát rossz helyre tettem, felcseréltem egy másikkal a sorrendben a munkahelyen

Vezető beosztásban dolgozok, de durván sok stressz nem ér, jól csinálom,szuper beossztottjaim vannak akik ismernek már és nyugtatólag hatnak rám

Van egy 6 éves gyerekem, szülés után romlott a helyzet amúgy

Járok 2 éve pszichiáterhez, de semmit se segít, szedtem mindenféle gyógyszert, de nem hatnak, jelenleg Atarax+Tiapridal+Scippa szedek de max álmos vagyok tőlük, semmi mást nem segít. Semmi normális diagnózist nem kaptam, szorongás és tartós hangulatzavar, ennyit

Ő már a 2. akihez járok

De azt hittem ennek értelme van de ő is csak azt mondja ne idegeskedjek meg ilyeneket,tanuljak meg stressztkezelni stb, hát b+ köszi.

Úgy döntöttem hozzá se megyek többet, 2 ev után abbahagyom mert semmi értelme ezeknek sem.

Mit lehetne még? Egyszerűen ilyen vagyok?