Létezik olyan, hogy álomfüggőség?

Valamelyik este egy nagyon kellemes, teljesen realisztikus álmom volt. Egy lánnyal sétálgattam éjszaka Miskolcon a Horvát tetőn (ez lényegtelen, de ez egy nyugodt hely, ahonnan csodás panoráma nyílik az esti városra). A kilátópontoknál megálltunk, átöleltük egymást, és néztük magunk alatt a város fényeit, a forgalom folyását, közben egyre szorosabban összebújva. Ez egy olyan élmény, amire isten tudja hány éve vágyok (ki nem?) de a 19. évemet taposva sem adatott meg nekem még soha hasonló sem. Még meg se érintett bárhogy soha egy lány, max akkor, amikor a délutáni csúcsforgalomban a tömött szólóbuszon odanyomtak valakihez :)

Aztán nyilván minden álom véget ér, csörög az óra, reggel fél 6, kelni kell. Na ebben a pillanatban elöntött egy végtelenül nyomasztó érzés, konkrétan a mellkasomon fizikailag éreztem. Hogy ennek a csodának, amit a valóságnak hittem (nem volt tudatos álom) vége, és itt a nyomasztó való élet. Azt hittem, hogy hosszú évek vágyakozása után végre megadatott ez nekem, de valójában dehogy. Olyan depresszió fogott el, hogy a buszon majdnem elsírtam magam. Egész nap arra gondoltam, hogy érjek haza, és feküdjek le aludni. Nem azért, mert fáradt voltam, hanem azért, hogy ebbe az álomvilágba visszakerüljek.

Na és akkor itt jön a fő kérdés: kialakulhat álomfüggőség? Mondjuk nálam nem hinném, hiszen sosem álmodtam tudatosan (az említett nap után is tök másról álmodtam végül) de aki tudatosan álmodik, az szerintem biztos, hogy rá tud függeni. Ha egy sokkal kevesebbet nyújtó videojátékra rá lehet függeni, akkor a tudatos álmodásra, egy általad létrehozott világra mindenképp.

Viszont soha nem hallottam még álomfüggőségről, a Google sem hoz ki semmi találatot erre. Pedig szerintem egy igenis létező jelenség.