Mit tegyek ha mélyponton vagyok és nem bírok kijönni belőle?
Hosszú lesz szóval köszi ha elolvasod.
Igazából mostanába sok dolog összejött.A szüleimmel elégge rossz a kapcsolatom mert nem érdekli őket ha mondok nekik valamit leginkább anyukámmal beszélgetek mert apukámat még ennyire se érdeklem ,hogy beszélgessünk.Szóval anyukám mindig azt hiszi ,hogy én tehetek mindenről és,hogy ő sose hibázik ő tökéletesnek hiszi magát.Sok dolgon megsértődik még azon is ha hozzá merek szólni mert már egyből sértésnek veszi.Szüleimmel nem lehet semmilyen témáról beszélni mert mindig az van ha mondok valamit akkor ignorálják majd elkezdenek valami teljesen más dologról beszélni így kizárnak a beszélgetésből.Rossz látni,hogy a korombelieknek a szüleik megértőek ,kedvesek és van köztük bizalom nyíltan beszélhetnek a dolgokról.Nálunk ez sincs meg és én szeretnék változtatni,hogy jobb legyen a viszonyunk de egyedül kevés vagyok ehhez.Picit szigoruak is velem mert nem mehetek el itthonról de igazábol más nem érdekli őket meg szarnak rám de még is van ez a túl féltés.Ennyit a szülőkről.
A másik a suli.Állandóan fáradt vagyok és sokszor idegeskedek az iskola miatt.A tanulás illetve az osztálytársak miatt is.Nincsenek barátaim nem vagyok közéjük való így eléggé egyedül érzem magam mert sulin kivül sincs lehetőségem barátokat szerezni a szüleim túlféltése miatt.És igazából kezdem már mindennek azt látni ,hogy nincs semmi értelme.Kezdek beleszarni is a dolgokba mert nincs hozzá kedvem motivációm.Régebben érdekeltek a hobbijaim a rajzolás vagy laptopozás avgy ilyesmik de valahogy az se tud ugyanúgy lekötni mint régen.Nem látom már az életemnek értelmét és úgy érzem nem bírom már sokáig lelkileg mert legszívesebben öngyilkos lennék de nem merem megtenni de állandóan csak ez jár a fejemben és nem tudom hogyan szüntesem ezt meg hogy újra legyen életkedvem boldog legyek.
Köszönöm ha elolvastad és tudom hosszú lett.Lehetőleg csak légy szíves az írjon aki tud hasznos választ adni köszönöm!
-Tini L
válasza: válasza: válasza:Leírom a saját történetem. Szüleim 6-7 éve elváltak. Lett egy nevelőapukám meg anyummal laktam. Első 2-2.5 évben nevelőapum normális volt, lehetett vele beszélgetni. Utánna meg nem tudom mi, de megváltozott. Nem beszéltünk csak köszöntünk ha hazajött/ én mentem. Anyummal meg nem tudtam beszélni csak akkor ha dolgozott és akkor is telefonon, mert volt olyan dolog amit csak vele akartam megosztani. 2 dologba tudtam menekülni. Videójáték függőség, nikotin. Mindenki dohányzott akkor szóval egészen mégértőek voltak ha lehet ezt így mondani. Nikotint egy hónapja sikerült teljesen leraknom. Nevelőapum elköltözött, anyum “normálisabb” lett. Most úgy érzem minden jó. Öngyilkosságon én is gondolkodtam, csak nem tudtam megtenni. Hiányoztam volna anyumnak, kutyámnak, apumnak. Iskolába meg vannak barátaim, egész normális osztály, mivel sok mindent elég erősen letudok szarni igy a tanulas se nagyon erdekel. És akkor most megpróbálok neked segíteni: keress másik hobbit. Ne menj haza egyből, próbálj barátkozni. Ha kérdezik hol voltál iskolába rendezvény volt (meg amit kitudsz találni. Szerintem nem is fognak kérdezősködni). Keress valamit ami leköt. Én mondjuk autós műsorokat nézek. Neked nem tudom mi tetszene. Próbálj ki sokmindent. Iskolára meg ne feszülj rá. 3-4 es átlag legyen meg aztán ott rohadjon meg a gec1be.
Nem tudom mit tudnék még írni. Ha kéne valami írj rám ha szeretnél.
17/f
válasza:Velem is úgyan ez történik. Próbálj rövid távú célokat felállítani. Nem úgy gondolom hogy egy hétre hanem legyenek napi céljaid. Próbáld valamilyen úton módon túlélni a napot pl sorozat nézéssel stb. Nem tudok jobb tanácsot adni. Én itthon fekszem az ágyamba csak enni inni és mosdózni kellek fel. Sorozat nezéssel vészelem át a napomat. Ha műszálas kimozdulnom akkor állandóan azon kattogok hogy ölhetném meg magamat, de az tart vissza, hogy mit szólna a tanárom, diáktársaim, pszichologusom, pszichiáterem ehhez.Valahogy megállít. Néha az is segít hogy belegondolok hogy mások nálam szarabb helyzetben is lehetnek/vannak. Bár az enyémmel nehezebb találni,de nem kizárt.
Bocsánat hogy ilyen hosszú lett.
Csak annyit akartam megfogalmazni, hogy keress koleszt vagy gyűjts össze pénzt (munka) és költözz el ha teheted. Addig is fel a fejjel. Küzdj meg minden nappal.
(Előre is köszönöm a lepontozásokat)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!