Egyetem,munkanélküliség,rossz családi körülmények, pánikbetegség.Hogy találjam meg a számomra arany Középutat?

Jelenleg 23 éves vagyok.Sosem találtam a helyem,rengeteg iskolába jártam,sok helyen dolgoztam már.Ki voltam szolgáltatva a családomnak a beteg bátyám miatt

Sosem kaptam megbecsülést.

Próbáltam külön költözni,mert nagyon rosszul vagyok itthon,és már nem bírtam a sok stresszt.

Nem sikerült.

Nem igazán találtam itthon olyan munkát,ami mellett el tudok költözni.

Közben elkezdtem az egyetemet ahol rengeteget kell tanulni.Munkat nem találok,próbálok mellette edzeni is,egyensúlyt találni,itthoni teendőket ellátni mint pl takarítás stb,emellett szorongok,vannak panikproblemaim és evési problémáim.

Egy hónapja vettem fel a kapcsolatot egyetemen az ingyen pszichológussal de semmit nem reagáltak 😅

Nagyon maximalista vagyok minden téren,és mindenből a maxot akarom kihozni.

De úgy érzem a szívem kiszakad a helyéről,nem tudok aludni,faj a lelkem,úgy érzem egyedül vagyok és ráadásul egy olyan barátság extrákkal kapcsolatban vagyok benne,ami bár sokszor segít,nagyon sokszor lelkitámogatásra van szükségem.

Nem akarok gyengének sem tűnni,mert akárhányszor elgyengultem valaki mindig megjegyezte.

Sosem adtam fel,de úgy érzem ha így folytatom nem sokaig fogom bírni.Zavar,hogy bár van félretett pénzem élem szépen felfele,hogy 14 éves korom óta önellátó vagyok nagyrészt ,sosem kaptam pénzt semmire.

Ellenben a bátyám,aki éveken át bántott külön albérletet kap amit édesanyam fizet,és egy teljes ellátást.

Nem vagyok irigy,meg semmi,csak úgy érzem legkisebb gyerekként mindig én szívtam meg.

Nővérem is mindig kedvenc volt ,és annyira fáj hogy így egyedül vagyok a dolgaimmal mert beszélni sem tudok senkivel róluk

Úgy érzem nem tudom mit tegyek,kiszakad a mellkasom

Felek,hogy nem sikerül az egyetem,hogy nem lesz pénzem mert nem találok munkát.

Kétségbe vagyok esve.

Mit tegyek?