Lelkileg segített- e valakinek a névváltoztatás? Vagy inkább a családból hozott traumák feldolgozása?

Nekem jobb lett, hogy nem kell állandóan apámnak eszembe jutnia amikor lediktálom valahol a nevem.

Olyan nagy traumákat önmagában nem dolgozott fel, ahhoz kellett a terápia.

Látom novemberi kérdés, úgyhogy remélem,még olvasod. Nekem sokat segített! Utónevet változtattam és nagyon boldog vagyok az új nevemmel,mert a régit utáltam. Szó szerint boldogságot okoz,amikor rágondolok az új nevemre,amit én választottam és számomra a legszebb.

Nem a családi traumák miatt változtattam meg, de igen, úgy érzem,hogy az új névvel kicsit új,jobb ember lettem. Lelkileg sokat jelent a mindennapi problémákkal való megküzdésben. És végre büszkén mutatkozok be. Persze nagyon át kell gondolni a névváltoztatást. Olyan nevet kell választani,amit tényleg a magadénak érzel és régóta vágysz rá. Ha utónevet változtatsz és bizonytalan vagy meg nem akarsz magyarázkodni, akkor tartsd meg a régebbi nevedet második névként. Én ezt tettem. Ha valaki már ismer és furcsálja az új nevedet,akkor egyszerűen tudod azt mondani, hogy mindig is ez volt a második neved csak nem használtad. De tapasztalatból azt mondanám,hogy NEM érdekli az embereket a névváltoztatás sem. Az elején talán kicsit csodálkoznak, de ahogy mennek a napok, hónapok, évek, megszokják és nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget.