Szerintetek ez apakomplexus?

Ez még nem egészen az, De a kapcsolataidban keresed az érettebb fiúkat, tehát a nyomai megvannak.

Ez nem tisztán kor kérdése. Sokkal inkább attól függ, mit vársz a kapcsolatodban attól az idősebb, érettebb férfitól? Ha ő nyújtja számodra a biztonságot, nélküle elveszettnek érzed magad, ha nem tisztán társadnak érzed, akkor jó eséllyel pályázhatsz a fenti titulusra. Önismerettel, szituációs és pszichodráma gyakorlatokkal a helyzeted javítható.

Ettől még messze nem vagy "beteges bolond", hanem van egy valós problémád, amit egyedül nehezen bírsz kezelni. Nem is kell, hogy egyedül tedd ezt, nyugodtan kérhetsz segítséget. A jól induló párkapcsolatot sajnos elég hamar tönkre tudja tenni, ha a társak nem társakként tekintenek egymásra, nem is úgy viselkednek. Ilyenkor az egyensúly felborul, az egyik többet ad, mint kap, valakire több súly kerül. Ez egy ideig elviselhető (akár évtizedes hosszban is lehet), ám semmiképp nem mérhető egy egészséges, rendben és egyensúlyban lévő párkapcsolathoz. Tudom, mert mindkettőben van személyes tapasztalatom is.

Nem feltétlenül apakomplexus, lehet hogy csak érettebb gondolkodású vagy a korosztályodnál, így érthető, hogy az idősebbeket keresed. Én is ilyen voltam a Te korodban, most 34 vagyok és a férjem egykorú velem.