Mit csináljak? Miért vágom meg magam újra, s újra?

Az öncsonkítás mindig valamilyen erős belső szorongás miatt van,ami sokszor nem is tudatosul. Foglalkozz a lelkeddel, mert valamit üzenni akarsz magadnak, és a romboló energiákat magadra irányítod. Azért vagy függő, mert az eredmény, a fájdalom és a látható sebek olyan üzenetet hordoznak, mintha levezetted volna a feszültséged és bizonyos értelemben alkottál volna valamit. A destruktív energiák felszámolásának leghatékonyabb módja, ha megfordítjuk az előjelüket és kreatív energiákká alakítjuk. Ha megint késztetést érzel, a következő módszereket ajánlom (lelki és testi alkatodtól függően):

-írj - azonnal ragadj meg egy tollat meg egy papírt, és írj. ha nem tudod,mit, kezdd egy párbeszéddel, valahogy így: ketten beszélgetnek (mindegy,kik). azt mondja az egyik....

-alkoss - rajzolj, faragj! , vagy rombolj: törj össze kalapáccsal egy üveget vagy egy tányért vagy bármit, ami látványos és energiabefektetést igényel

- sporotlj - a késztetés jelentkezésekor alakítsd át az önsanyargatást: azonnal menj el futni, és addig hajszold magad, amíg össze nem esel

próbáld ki, hidd el, hihetetlen dolgokat fogsz megtudni magadról

ja, és még valami:

gondolkodj el rajta, mikor jelentkezik ez a dolog nálad, kapcsolódik-e valamilyen külső vagy belső eseményhez

pl megbántanak, vagy nem sikerül valami, esetleg napszakhoz, időszakhoz, évaszakhoz köthető-e, netalántán egy bizonyos személy váltja ki? ha találsz valamilyen támpontot, a legközelebbi "roham" jelentkezésekor próbáld ki a következőt: hozz létre magadban egy figyelő személyt, valami olyasmit, mint egy kommentátor, vagy riporter, és ha elkezded magad vagdosni, ez a riporter folyamatosan közvetítsen a "nézőknek", hogy mit, hogyan és miért csinál a versenyző, mi ezzel a célja, stb.

Ez a "betegséged" hatalmas segítséget nyújthat neked abban, hogy elindulj önmagad felfedezésére.

Jó kaland lesz, meglátod!